A rágcsálók felelőtlen mérgezése egész Vajdaságban a vadállomány pusztulásához vezet. Ez a probléma Kishegyest sem kerülte el. A kishegyesi Fácán Vadászegyesület 33 aktív tagot számlál, és már évek óta fáradoznak a vadállomány gyarapításán. Az egyesületnek 44 fácán tojója van, évente 1500 csibét nevelnek föl és engednek szabadon. Úgyszintén rendelkeznek egy 12 párból álló fogolyanya-állománnyal, aminek köszönhetően tavaly 400 foglyot engedtek szabadon. Folyamatos a vadetetés is, és sót is raknak ki az őzek számára.
A lelkiismeretes munkának köszönhetően a kishegyesi határban gazdag vadállomány alakult ki, amiben sajnos nagy károkat okoz a rágcsálók felelőtlen mérgezése. Ez a probléma azért is időszerű, mert nemrég fogadták el az új vadászati törvényt. Az okozott károkról Kátai Sándort, a Fácán Vadászegyesület vadfelelősét kérdeztük.
– A rágcsálók mérgezése miatt hatalmas kár keletkezett a nyúl-, a fácán-, a fogoly- és az őzállományban. Tudni kell, hogy a vadnak eszmei értéke van, amit az állam hivatalosan határozott meg. Egy nyúl eszmei értéke 100 000 dinár, és akire rábizonyítható, hogy felelőtlen mérgezéssel vadpusztulást idézett elő, annak meg kellene térítenie az okozott kárt.
Mi számít felelőtlen mérgezésnek?
– A törvény értelmében a mérget a rágcsálólyukba kell helyezni, vagy olyan módon kirakni, hogy a vad ne férhessen hozzá. Otthon, a saját udvarunkban sem úgy mérgezünk, hogy a háziállatok hozzáférjenek a méreghez, ugyanígy kellene a határban is eljárni. Az emberek sajnos nem így csinálják, és emiatt hatalmas károk keletkeznek. A kishegyesi határban több hasmenéses őzet találtunk, egy pedig elpusztult. Egy őz eszmei értéke elérheti az egymillió dinárt is. Azt is tudni kell, hogy a felelőtlen mérgezéssel nem csak a vadat mérgezik meg, mivel a méreganyag nem szívódik föl. Ha a vadász kilövi a mérgezett vadat, és elfogyasztja húsát, akkor a méreg az ő szervezetébe is bekerül.
A ragadozó madarak körében okozott-e pusztítást a rágcsálók mérgezése?
– Persze, sólymok, héják és egerészölyvek is pusztultak el emiatt. A ragadozók elfogyasztják a mérgezett rágcsálókat, és ők is megdöglenek. A méreg két-három generáción keresztül szedi az áldozatait.
Változott a vadászati törvény, de mit tehetnek a vadászok e magatartás ellen?
– Szabadidőnkben járjuk a határt, és értesítjük a mezőőröket, ha olyan parcellát találunk, ahol felelőtlenül szórták szét a mérget. Kishegyesen emiatt még senki sem került bíróságra, de Verbászon jelenleg is per folyik a Carnex ellen. Ez a vállalat megmérgezett 8 vagy 9 őzet, és már folyamatban van a bűnösök felkutatása. A vadászegyesület minden évben meghívja a földművesek képviselőit, hogy vegyenek részt a vadszámlálásban, és közösen találjunk megoldást a vadmérgezések problémájára. Eddig konkrét lépések nem történtek, és vadszámlálásban sem vettek részt. Egyébként a földműveseknek tudniuk kellene, hogy a törvény értelmében a parcellájukon biztosítaniuk kell állókát a ragadozó madarak számára, hogy azok le tudjanak szállni, és szemmel tarthassák a rágcsálókat. A vadkár ellen úgy tudnak fellépni, ha ijesztőket vagy vadriasztó illatanyagot helyeznek ki a földekre. Ha a földművesek nem tesznek eleget ezeknek az előírásoknak, akkor vadkár esetén sem kérhetnek kártérítést.
