Juhász Erzsébet író, irodalomtörténész, az Újvidéki Egyetem néhai tanára születésének 75. évfordulójára emlékeztek tisztelői, családtagjai, az önkormányzat és a Magyar Nemzeti Tanács képviselői, akik elsőként ellátogattak örök nyughelyéhez, a topolyai Nyugati temetőbe. Ezt követően a 2014 óta a város jeles szülöttének nevét viselő könyvtár padlástermében irodalmi értekezéssel, könyvbemutatóval, illetve Csernik Attila grafikusművész újabb és korábbi munkáit bemutató alkalmi tárlatával tisztelegtek a város neves irodalmára emléke előtt. Náray Éva igazgatónő visszaemlékezett arra az időre, amikor a könyvtár a topolyaiak szándéka szerint, az MNT és az önkormányzat segítségével felvehette Juhász Erzsébet nevét.
– Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy könyvtárunk névadójának születésnapján a szintén topolyai szerzőnek, az életművét kutató Bencsik Orsolyának az évfordulóra frissen megjelent könyvét mutathatjuk be. Május 11-én egy, a középiskolások számára szervezett interaktív, mobiltelefonos vetélkedővel is emlékezünk Juhász Erzsébetre. Ennek alapfeltétele, hogy a résztvevőink elolvassák a Senki, sehol, soha című prózakötetet, és ennek ismeretében járják majd a várost, és keresik fel az írás különböző helyszíneit, épületeit egy applikáció segítségével. A leggyorsabb csapat nyereményben részesül. Eddig 60 jelentkezőnk van, ami azt jelenti, hogy 12 csapat járja majd Topolya utcáit – ismertette az igazgatónő.
Hajnal Jenő, az MNT elnöke felidézte az öt évvel ezelőtt tartott megemlékezés részleteit, majd Juhász Erzsébet Hazatalálni, otthon lenni című esszéje mentén fogalmazta meg gondolatait.
– Ebben a felforrósodott jelen időben a „hazatalálást” jelentheti számunkra műveinek az olvasása. Újra felfedezni vele mindazt, amit írásaiban, személyiségében is képviselt, megtagadva minden közhelyes ceremóniát, szertartást vagy hagyományt, arcot és álarcot, úgy, ahogy azt Ő irodalommá, műalkotássá nemesítette – mondta egyebek mellett az MNT elnöke.
A megemlékezésen Hajnal Jenő, az MNT elnöke is méltatta az írónő munkásságát (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
Csernik Attila visszaemlékezett az 51 éves korában elhunyt feleségére.
– Támogattuk egymást, én is igyekeztem az ő munkájához hozzájárulni, és ő is inspirált engem. Kölcsönösen hatottunk egymásra, mint ahogy a család többi tagjától is kaptam ihletet. De a környezetem, a Topolyán történő események és a világban zajló folyamatok is inspirálnak – nyilatkozta Csernik Attila, akinek a tárlatát Klájó Adrián képzőművész, a Topolyai Művésztelep vezetője nyitotta meg.
– A minap Csernik Attila a kezembe nyomta a 2003-ban kiadott Ekviem című képes füzetét, aminek természetesen a rekviem szóból származott a megnevezése. Juhász Erzsébet neve iránti tiszteletből maradt le az R betű, vagyis hogy E, mint Erzsébet, Emese vagy Előd. E betűből ezen a kiállításon sincs hiány, hiszen Csernik Attila kedvenc betűjéről beszélünk, a művészetét áthatja. Juhász Erzsébet neve ott sejlik minden betűben, a jelből anyaggá átminősülő testben, amely úgy tágítja a tér-idő-képzelet határait, akár csak kettejük egysége, illetve mindaz, amit ketten megalkottak – mondta Klájó Adrián.
A rendezvényen Sági Varga Kinga szerkesztő, kritikus méltatta Juhász Erzsébetnek a kisebbségi lét szemszögéből megélt munkásságát, annak dimenzióit és a kelet-közép-európai létélmény jelenségeit vizsgálta.
– Nagyon sokat változott a kisebbség megítélése Juhász Erzsébet munkássága óta, akinek igen határozott gondolatai voltak ebben a témakörben. Őt elsősorban az irodalmi lecsapódása érdekelte, nem feltétlenül a politikai szemszögből vizsgálta a kérdést – mondta Sági Varga Kinga. A rendezvényen bemutatták Bencsik Orsolya frissen megjelent Énekes Krisztina rongyikái című könyvét. A szerzővel Virág Gábor, a Forum igazgatója beszélgetett.
– Ez a könyv gyakorlatilag a doktori disszertációm, amit 2018-ban védtem meg, és tulajdonképpen egy Juhász Erzsébet-monográfia. Természetesen átalakításon esett át, hogy mindenki számára élvezhető, értékelhető legyen, és ne csak az akadémiai stílusban szóljon az olvasóhoz. Közben belecsempésztem Végel László, Tolnai Ottó, Danyi Zoltán, illetve Aaron Blumm, vagyis a könyvbemutató alkalmával kérdezőm, Virág Gábor szövegeit is – nyilatkozta a szerző, aki a könyvén keresztül Vajdaságban, sőt Magyarországon is szeretné felhívni a figyelmet Juhász Erzsébet szellemi nagyságára.
A rendezvény keretében bemutatták Bencsik Orsolya új kötetét, mely Juhász Erzsébet életművét dolgozza fel (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
