A topolyai ombudsman korábbi években benyújtott munkajelentésében rendszeresen felbukkantak a tételek, melyek szerint nem ritkán fordultak hozzá a polgárok olyan esetben, amikor internetes csalások áldozataivá váltak. Az internetes csalások alatt különféle módszereket értünk, amelyeket az internetes bűnözők a világhálón keresztül követnek el. Az átverés több módon történhet. Adathalász-e-maileken, közösségi oldalakon, mobiltelefonra küldött SMS-eken, hamis műszaki támogatási telefonhívásokon, erre „szakosított” szoftvereken keresztül csalhatnak ki pénzt, szerezhetik meg adatainkat az elkövetők. Legtöbben, akik jelen vannak a közösségi oldalakon, illetve rendelkeznek e-mail-címmel, kaptak már olyan felkéréseket, ajánlatokat, melyek valamilyen kiváló, nagy haszonnal kecsegtető befektetési lehetőséget kínáltak, bennragadt bankbetétek, mesés örökségek megszerzéséhez kértek segítséget. Sok esetben azonnal sejthető, hogy az ígéretek nem vehetőek komolyan, de egészen körmönfont, kifinomult módszerekkel mégis nagyos sok embert sikerült már átverni a csalóknak. A kriptopénzekkel kapcsolatos átverések külön témaként kezelhetők.
A bitcoin, az etherum és más kriptovaluták árfolyama a csúcsokat ostromolta az utóbbi hónapokban. A szerencsésebbek esetenként valóban mesés hasznokat is el tudtak könyvelni. Ezzel együtt megnőtt a különböző átverési kísérletek gyakorisága is. A csalók mindenféle hamis történettel próbálnak pénzt kicsalni a gyanútlan áldozataikból. Az átverések gyakori módja, amikor a csalók telefonos vagy e-mailes megkeresésben bejelentkeznek, hogy egy nagy összegű nyereményt vagy ajándékot kaptunk bitcoinban. Ahhoz azonban, hogy hozzá tudjunk jutni, egy kisebb összeget kell átutalni a „feloldáshoz”. Ez eleve kizáró tényező, hiszen a bitcoin nem zárolható, így nincs is szükség a feloldására sem, de ezt nem mindenki tudja. Egy bajsai házaspár kifejezte óhaját, hogy név nélkül ugyan, de szeretnék közzétenni esetüket, azért, hogy mások elkerüljék, hogy hasonló módon átverjék őket. Szorgalmas vállalkozókról van szó, nyilván, amikor a csalók kiszemelték őket, ezt is tudhatták róluk. Felvették e-mailben, majd SMS-ben is a kapcsolatot egy kedvező befektetési lehetőséget kínáló személlyel. Az e-mailben történt levelezést követően személyes telefonbeszélgetés is volt. Ahhoz, hogy elhitték, valóban jó befektetési lehetőségről van szó, az is hozzájárult, hogy voltak olyan információik, hogy a kriptopénzbe fektetett összegeket valóban nyereséggel lehet forgatni. Néhány üzenetváltás és telefonos egyeztetés után a csalónak sikerült rábeszélni áldozatait, hogy 27 ezer dinár fizessenek be egy számlára, amivel azt tudják elérni, hogy hozzáférhetnek egy jóformán ajándékként értelmezhető kezdőtőkéhez, ami egyben megnyitja a lehetőségét a hasznot ígérő befektetéseknek. A befizetés megtörtént, úgy gondolták, ennyi pénzt meg lehet kockáztatni. Nem kis meglepésükre a csaló hamarosan egy applikációt telepített áldozatainak okostelefonjára, amelyen kis idő múlva valamivel több mint ezer dollárt érő bitcoin meglétéről szóló információ bukkant fel. Ezt követően a csaló további lehetőségeket kínált fel áldozatainak, 300 ezer dinárt utaltatott át egy számlára, azzal az ígérettel, hogy ezt az összeget is megsokszorozhatják. Amikor az utalás megtörtént, az applikáció eltűnt a telefonról, a csaló a továbbiakban nem volt e-mailben és telefonon sem elérhető. Ügyvédhez is fordultak, de már maguk is kételkednek abban, hogy sikerül-e valamilyen módon legalább a kicsalt pénzt visszaszerezni.
Egy, a nevét szintén nem vállaló kishegyesi vállalkozó is beszámolt arról, hogyan verték át. Távoli rokonának adta ki magát valaki, aki egy polgárháború sújtotta afrikai országban rekedt, és vagyonának kimentéséhez kért segítséget, mesés jutalék fejében. Végül tőle is sikerült pénzt kicsalni, a távoli rokon pedig nem jelentkezett többé. Érdemes megjegyezni, hogy a kriptovaluták világa ma már valóban a nagybefektetői kultúra részévé vált. Egyes országok esetében azonban nem beszélhetünk törvényes keretekről, a szabályozásnak még számos hibája van. Ha valaki ezzel szeretne foglalkozni, érdemes előtte alaposan tájékozódnia a témában.
Nyitókép: Illusztráció – Pixabay
