Az elmúlt hétvégén a zentai Pánában elterülő gyümölcsösök és szabadidős telkek egyikén szorgos munka folyt, ugyanis egy félkész szalmaház továbbépítésén dolgoztak a jelenlévők. A mintegy húsz résztvevő Horváth Lehel szabadkai építészmérnök vezetésével gyakorlatban sajátíthatta el a szalmaházépítés fortélyait.
Szerbia első ökofalujának a kezdeményezője napilapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a már tető alatt lévő, de félkész szalmaház építése során elsősorban természetes, fenntartható anyagokat használtak fel.
– Azért jó a szalma és a sár kombinációja, mert a hideg teleket a szalma kompenzálja nekünk, a meleg nyarakon pedig az általunk vastagon felrakott sár akkumulálja majd a hűvöst, amit az ablakok kinyitásával „betárolunk” – magyarázta a szakember, aki szerint ez egy nagyon jó, egymást kiegészítő, a kontinentális éghajlaton ideális, és mindenekelőtt fenntartható rendszer.
Az ökoházaké a jövő (Fotó: Horváth Zsolt felvétele)
A szép lassan kibontakozó energiaválság miatt ugyanis egyre komolyabb jelentőséggel bír a környezettudatosság, s ennek köszönhetően az emberek kezdenek visszatérni a gyökerekhez.
A szalmaházban lakni nem utolsósorban egészséges is.
– Sokan kérdezik, hogy mennyibe kerül egy ilyen szalmaháznak a felépítése. Erre csak azt szoktam válaszolni, hogy amennyiben e mellett dönt valaki, akkor egy egészséges házban fog lakni. Nem érik a lakóját olyan káros sugárzások, mint amilyenek a hungarocellel burkolt, laminált padlós, műanyag ablakokkal ellátott házak lakóit érik. Mert minden ilyesmi sugároz, méghozzá enyhén ható mérgező gázokat, amelyektől nem azonnal betegedünk meg, hanem lassan alakulnak ki a problémák a szervezetünkben, és nem is tudjuk, hogy mi történik velünk. Mindazok, akik már aludtak a zentai szalmaházban, azt mondták, hogy nagyon jó volt benne aludni. Egyrészt azért, mert természetes anyagból készült, másrészt nagyon jó a hangszigetelése. Vagyis a szalmaházak lélegeznek, ezzel szemben, ha az ember bemegy egy „betonbunkerbe” úgy érzi magát, mintha nejloningben mulatna egy lakodalomban – magyarázta az építészmérnök.
Szalmaházban lakni egészséges (Fotó: Horváth Zsolt felvétele)
Horváth Lehel rámutatott arra is, hogy a világ komoly változás előtt áll, aminek köszönhetően új lendületet kapott az ökoépítészet.
– A jelenlegi válság még túl friss, de a koronavírus-járvány óriásit lendített azon, hogy például Szerbiában rengeteg ökoház épüljön, és ez újabb távlatokat nyitott meg.
– Érdekes, hogy nem annyira Vajdaságban, hanem inkább Szerbia más területein népszerűek az ökoházak, de a Tarcal-hegyen és tartományunk több településén is felépítettek már néhányat belőlük.
Horváth Lehel elmondta azt is, hogy Szerbiában a szalmaházépítésre egyelőre nem lehet engedélyt kapni, így tervezni sem tudnak ilyen épületet.
– Nálunk erre nincs szabályzat. Németországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Kanadában, de még Magyarországon is létezik erre szabályzat, így sok az olyan mérnök, aki hivatalosan tud tervezni. Ezért mi kiskapukkal oldjuk meg a szalmaházak tervezését és felépítését, ugyanis addig már eljutottunk, hogy mezőgazdasági épületekre: magtárakra, tárolókra kérhetünk engedélyt, amiket szalmából építünk fel. Persze betonalapokra, favázzal, fából készült mennyezettel, tetőcseréppel, csak a falakat „véletlenül” szalmával töltjük ki, szalmával és sárral vakoljuk be – jegyezte meg mosolyogva az építészmérnök.
