A csókaiak, különösen a horgászatot kedvelő fiatalabb és a ráérős nyugdíjas korosztály körében népszerű hely a Nagygödör. A múlt század közepén innen bányászták az agyagot és verték belőle a sok ezer vályogot, a környékbeli házak fő építőanyagát. A kéthektáros Nagygödör hosszú éveken keresztül szeméttároló volt csupán, majd a nyolcvanas évek közepén kitisztították és a lelkes horgászoknak köszönhetően halasították, kikapcsolódásra, rekreációra, alkalmas horgászvízzé varázsolták. A folyamatos vízutánpótlásról két artézi kút gondoskodik. A vízben a halak mellett szép számban élnek mocsári teknősök is, a természeti ritkaságnak számító hüllők jelenlétére és védelmére külön színes tábla figyelmeztet.
A csókai helyi közösség (egész Csóka település egy helyi közösség) a napokban kapta készhez a tartományi energetikai és nyersanyagügyi titkársághoz benyújtott pályázatuk pozitív elbírálásról szóló értesítést. A titkárság 3,33 millió dinárt hagyott jóvá a Nagygödör és környéke rendezésére. Amint azt Morajkó József, a Csóka helyi közösség tanácsának elnöke elmondta, a támogatásból a Zlatica (Aranka) Horgászegyesülettel karöltve jövő év májusának végéig a Vajdaság Vizei Közvállalat közreműködésével kiiszapolják a Nagygödör medrét az elburjánzott nádas és más vízinövények egy részével együtt. A katolikus temető felőli oldalon kerítést állítanak fel, a parti övezetet pedig „zöldesítik”, padokat, nádból készített árnyékolókat állítanak fel. Ha elkészül a környék rendezése és feltöltik a kéthektáros tavat, a halasításról is gondoskodni kell.
Csóka központja, balra a húsgyár
A Nagygödör jó példa arra, hogyan lehet egy agyagbányát, téglagyári gödröt a köz javára hasznosítani. Csókán, a település Zenta felőli bejáratánál a Nagygödörrel ellenkező, nagyon is rossz megoldással találkozhatunk. A volt Rad téglagyár felhagyott agyagbánya-gödreit kibérelte a zentai cukorgyár és itt rakják le a répafeldolgozás alkalmával keletkező szerves hulladékot, a földdel keveredett gyökér és levélmaradványokat. A szerves anyagokkal teli iszap az enyhe őszi napokon igencsak kellemetlen, orrfacsaró bűzt áraszt, aminek a közeli Zentai utca lakói örülnek a legkevésbé. Tiltakoztak a hulladéklerakás ellen, de a nagykikindai környezetvédelmi felügyelőség még tavaly megállapította, hogy a szél időnként ugyan kellemetlen szagokat, bűzt sodor Csóka belterülete felé, de ez nem káros a lakosság egészségére.
EZERHATSZÁZ KUKA
A hulladékkal, pontosabban a háztartási szeméttel és kommunális hulladék tárolásával és begyűjtésével van kapcsolatban a csókai Kommunális Közvállalat majdnem 3 millió dinárt érő pályázata. A tartományi pályázaton 2,95 millió dinárt nyertek szemeteskannák beszerzésére. A pénzből több mint 1600 darab 120 literes, kerékkel ellátott műanyag kukát fognak vásárolni. A folyamatban lévő közbeszerzési eljárás után Csóka területén a közintézmények és a háztartások is kapnak a szemeteskukákból, ami nagyban megkönnyíti a hulladék begyűjtését, ugyanis a polgárok többsége eddig rozsdás hordókban, törött műanyag edényekben, vödrökben, zsákokban stb. rakta ki a szemetet az utcára. Az új kukákat elsőként azok kapják meg, aki rendszeresen törlesztik a kommunális szolgáltatások ellenértékét, tehát rendszeresen fizetik a szemétkihordást is.
A Csóka község falvait is felölelő helyi közösségek tanácsa a múlt héten határozatot fogadott el, amelyben kérik Csóka Kommunális Közvállalatától, hogy a kisebb településeken is szervezzék meg a rendszeres szemétgyűjtést és elszállítást.
A falvak kérésével kapcsolatban kerestük meg a kommunális vállalat igazgatónőjét. Ónodi Ibolyka elmondta, hogy tavaszra kétheti gyakorisággal lehetőség lesz a falvakban a háztartási hulladék szervezett begyűjtésére és elszállítására. A szemét egy részét a Csóka melletti szeméttelepre szállítják, de amíg Szabadka határában nem kezd el üzemelni a regionális szemétfeldolgozó üzem, addig célszerűbb lenne a falvakban termelődő hulladékot a települések közelében kialakított lerakókban tárolni.
A zsákokat és a különböző edényeket hamarosan kerekes kukák váltják fel
A közműszolgáltatásokkal kapcsolatban a kommunális vállalat igazgatónője elmondta, hogy volt még egy sikeres pályázatuk a mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási titkárságnál. Kétmillió dinárból korszerűsítik az ivóvízhálózatot tápláló kutak elektromos berendezéseit, biztonságosabbá téve a folyamatos vízellátást, valamint klórozókat szerelnek fel a kutakra.
Ami Csóka és általában a község ivóvízhálózatát illeti, a következő években jelentős beruházásokra lesz szükség, a három-négy évtizede földbe rakott vezetékrendszer mára teljesen elavult. Mielőbb le kellene cserélni a fővezetékeket. Hódegyházán például még mindig a kimondottan veszélyessé vált azbeszt csöveken kapják a polgárok az ivóvizet.
Kutyasors Néhány hete veszettséggel fertőzött községgé nyilvánították Csókát és a vele szomszédos községeket. Egy veszett nyest megmart egy kislányt, majd annak az apját is. Nagykikinda helyett most a távoli Ćuprijáról hetente járnak Csókára összeszedni a kóbor ebeket. A kutyapecérek személygépkocsi utánfutójába zsúfolják össze az állatokat, olykor 25–30 szerencsétlen ebet, és így szállítják őket ki tudja hova. Az állatkínzással felérő bánásmód miatt már több csókai polgár adott hangot nemtetszésének. |
A SZENNYVÍZTISZTÍTÓN A SOR
A helyi közösség pályázatainál és a környezetvédelmet is érintő témáknál maradva, szólnunk kell a helyi közösség eddigi legnagyobb vállalkozásáról, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséről.
– Büszkén mondhatjuk, hogy Csókán immár minden utcában van szennyvízcsatorna, melynek teljes hossza megközelíti a 30 kilométert. A hálózat műszaki átvétele már fél éve megtörtént, megérett a helyzet arra, hogy a rendszert átadjuk a Csóka Kommunális Közvállalatnak. Ezentúl az ő feladatuk lesz a csatornahálózat karbantartása és a szennyvízelvezetés megfizettetése. A község szabályzata értelmében fél év elteltével minden háztartással megfizettethető a szennyvízelvezetés, függetlenül attól, hogy időközben az illető háztartás élt-e a rákapcsolás lehetőségével. Minden ház előtt elhalad a vezeték és biztosított a rákapcsolás műszaki feltétele is – hangsúlyozta Morajkó József.
– Az eltelt öt évben a helyi hozzájárulás 60 százalékát fordítottuk a szennyvízhálózat kiépítésére, kevés híján 60 millió dinárt ruháztunk be a munkálatokba. A pénz felét a Nemzeti Beruházási Terv biztosította. A rendszer azonban csak akkor lesz teljes, ha a csatornahálózat végén a településről összegyűjtött szennyvizet meg is tudjuk majd tisztítani. Készül már a szennyvíztisztító tervdokumentációja is. A mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási titkárság jóvoltából 3 millió dinárból január elsejére készen kell lennie a tisztító tervének.
Mivel öt évvel ezelőtt tíz évre szavazta meg Csóka lakossága a helyi hozzájárulást, nagyon bízunk benne, hogy a következő években újabb pályázati forrásokból sikerül mihamarabb tető alá hozni a tisztítót is. Közel van ugyanis az az idő, amikor már nem lesz szabad szennyvízelvezető hálózatot üzemeltetni tisztító nélkül. Ez lenne a dolgok logikus rendje, ezért fordítjuk mi is Csókán a következő öt évben is a helyi járulék közel kétharmadát a tisztító megépítésére.
A vezetékes víz helyett sokan az artézi kút vizét részesítik előnyben
Csóka kommunális szennyvize jelenleg a csókai réten át a Tiszába torkoló 4,5 kilométer hosszú kanálisba folyik, de még nem gyűlik össze annyi szennyvíz, hogy elérné a folyót. Tavaly kétmillió dinárt kaptunk a réti csatorna karbantartására, most újabb egymillió dinárra pályáztunk a mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási titkárságnál, hogy a kotrást a kanális teljes hosszában el tudjuk végezni – mondta Morajakó József.
Gazdátlanság Csóka gazdaságáról ezúttal dióhéjban csak annyit, hogy továbbra sem üzemel a privatizált húsgyár, amely annak idején több mint ezer embernek adott munkát. A szabadkai ATB Severhez tartozó öntöde osztrák tulajdonosa, Mirko Kovač a napokban hirdette meg, hogy eladja a céget. A dolgozók aggódnak, hogy mi lesz velük, ha dobra verik a céget. A dohányfeldolgozóban négy hónapja nem kaptak fizetést, gondok merültek fel a nyersanyag értékesítésével. A padéi Menta tulajdonosa a Srbolek körüli botrányban elhíresült niši Nini Stefanović, aki jelenleg vizsgálati fogságban van. A csókai földműves szövetkezetben már csak egyetlenegy dolgozó maradt, a gépeket és földeket a szövetkezetnek kölcsönt folyósító kúlai cég vette át. Szerencsére néhány sikeres magáncég működik a községben, de ők sem tudnak nagyobb számú dolgozót alkalmazni. |
Hogy pályázatírásban jártasak és eredményesek a csókai helyi közösségben, bizonyítja egy további látszólag kicsi, de jelentős projektum, ami megint csak a környezetvédelemhez és a biztonságos közlekedéshez is kapcsolódik. Az idei igen csak esős évben fontos munkát végeztek a határban, összesen 40 kilométer dűlőutat simítottak el, tettek járhatóvá. Hogy a mezőgépek ne hordják fel a sarat a közutakra, a helyi közösség kezdeményezte nyolc sárrázó kialakítását. A legforgalmasabb dűlőutak csatlakozásainál ötven méter hosszúságban kikövezik, rázóssá teszik a dűlőutakat. Ehhez a munkához is a mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási titkárságtól remélnek támogatást.
