A Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége és a vajdasági mezőgazdasági termelők is tartalmas éven vannak túl. Jelentős lépés volt, hogy az országban bevezették az e-Agrar rendszert, amely komoly kihívások elé állította a gazdákat. Nagy Miklós, a VASZ elnöke évértékelőjében elmondta, hogy az e-Agrar előre meghatározta a munka irányát, a termelők és a mezőgazdasági szervezetek sorsát. Hozzátette, hogy a platformmal kapcsolatban az elején mindenki szkeptikus volt, ennek ellenére sikerült megbirkózni vele.
– Az emberek úgy látták, hogy ennyi idő alatt ezt nem lehet bevezetni. Valóban nehéz munka volt, de a falugazdász-hálózatnak köszönhetően elkezdett működni a rendszer. Még mindig nem tökéletes, viszont az előnyei most már kezdenek látszani. Az adatfeltöltés után sokkal könnyebb a támogatások igénylésé ennek a digitális rendszernek a használatával, és a felhasználók le tudják ellenőrizni, hogy mire kértek támogatást. Mindemellett a minisztérium is gyorsabban feldolgozza a kérelmeket. A VASZ maximálisan kivette a részét a munkából, a minisztérium munkatársai még a legelején képzés formájában mutatták be nekünk a rendszer működését, amelyet mi továbbadtunk a falugazdászoknak. A mezőgazdasági szakszolgálat munkatársaival is sűrűn konzultáltunk, hiszen ők voltak azok, akik közvetlenül kapcsolatban álltak a minisztériummal. Az e-Agrar már javában működött, amikor változtattak a kinézetén és az adatbázisán is. Összesen 19 falugazdászunk tevékenykedik 46 településen, és tavaly 33 275 termelőnek nyújtottak segítséget. A munka nem volt egyszerű, hiszen a falugazdászoknak is folyamatában kellett felkészülniük. Ahogy haladtunk előre, egyre inkább sűrűsödtek a problémák. A termelők a pandémia óta hozzászoktak ahhoz, hogy nem kellett semmilyen dokumentációt beszerezniük, mivel a minisztérium az előző évi dokumentumok alapján automatikusan kifizette a támogatást. Ezzel ellentétben tavaly mindent újra meg kellett csinálni. A nyár folyamán a minisztérium elkezdte kérni a pontos adatokat, amelyeket le is ellenőrzött. Utánanézett például annak, hogy az a földterület, amelyre a támogatást igényelték, valóban művelhető-e, vagy folyik-e rajta mezőgazdasági tevékenység. Voltak olyan esetek, amikor nem művelhető területre kértek támogatást, és ezt az illetékesek észrevették. Ezzel rögtön úgy voltak, hogy a termelő rosszhiszeműen járt el, így visszafizettették vele a támogatást, és akadt olyan is, akit ötéves passzív státusba tettek. Ez azt jelenti, hogy az a gazda semmilyen támogatást nem kaphat a meghatározott időszakban. Az előadásokon mindig felhívjuk a teremők figyelmét arra, hogy pontos adatokat adjanak meg, mert ez nagyon fontos – hangsúlyozta Nagy Miklós.
A VASZ elnöke kiemelte, hogy a falugazdászok részére tavaly 41 különböző programot és képzést szerveztek.
– Ide tartoznak a szakképzések, a kiállítások és a helyitermék-bemutatók is. Számukra is fontos, hogy lépést tartsanak az újdonságokkal és tisztában legyenek az új információkkal. Kiemelném, hogy egy ösztöndíjprogramunk is van. A budapesti agrárminisztérium négy olyan egyetemi hallgatót támogat, akik Vajdaságban mezőgazdasági szakon tanulnak tovább. Ezek a tanulók minden évben 10 hónapon keresztül kapják a támogatást. Mindig igyekszünk megkeresni a legjobb és legaktívabb diákokat, és őket segíteni. A tevékenységünkhöz tartozik még a Magyarok Kenyere program is, amelyet már évek óta csinálunk. A búzaösszegyűjtés során 394 termelő 22 575 kilogramm búzát adott össze. Később a Borsos Malomban váltottuk át a búzát lisztre, amelyet a gyerekekkel foglalkozó szervezetek között osztottunk szét – mondta a VASZ elnöke.
Nagy Miklós hozzátette, hogy önállóan nem szeretnek rendezvényt szervezni, inkább a tagszervezeteikkel közösen valósítják meg őket.
– Tavaly összesen 16 olyan eseményünk volt, amelyekben partnerként vállaltunk szerepet. Segítettünk a szervezésben, valamint az anyagiakból is kivettük a részünket. A termelőknek 207 szakmai előadást tartottunk, amelyeken 4422 gazda vett részt. Ezek a szakelőadások mindig január 15. és március 15. között valósulnak meg. Az emberek szeretik személyesen hallani az információkat, és ott a helyszínen feltenni a kérdéseket, annak ellenére, hogy a sajtóban is beszámolnak róluk. Érdemes elmondani, hogy két évvel ezelőtt kerestünk egy olyan személyt Vajdaságban, akinek az életútja közvetlenül kapcsolódik a mezőgazdasághoz, így jutottunk el Tamaskó Józsefhez, aki méhész volt. Nagyon sokat tett a vajdasági méhészetért is. A VMMI-vel közösen jelentettünk meg róla egy könyvet, amely tavaly jelent meg – tette hozzá Nagy Miklós.
A VASZ elnöke rámutatott arra, hogy az idén már elkezdődött a munka, a termelők javában frissítik az adatokat az e-Agrarban.
– Most már mindenki tudja, hogy nagyon fontos a pontosság, hiszen ma már műholdon keresztül bármikor ellenőriznek egy-egy parcellát vagy bármilyen más adatot. Mi igyekszünk minden szükséges információval ellátni a termelőket, hogy zökkenőmentesen menjen a munka. Szeretnénk lakossági fórumokat is tartani, amelyekre a VMSZ szakpolitikusait fogjuk elhívni. Gondolok itt azokra, akik a mezőgazdasági szakterületen végeznek munkát. A rendezvényeinket mindenképpen folytatjuk, valamint növelni szeretnénk a falugazdász-irodák számát is. A borászattal is behatóbban szeretnénk foglalkozni. Fekete Andor már Vajdaság-szerte feltérképezte a borászatokat és összeírta őket. A Vajdasági Magyar Borászok Egyesülete és a VASZ karöltve akar a vajdasági borászokkal foglalkozni. Szeretnénk, ha a mi borunk híre is messzire elérne. Itt nem a kivitelről van szó, hanem arról, hogy mások is megismerjék, és ha erre járnak, akkor tudják, kinél mit kell keresni. Decemberben megvásároltuk a székházunk mellett lévő épületet, ahol egy borászati laboratóriumot fogunk kialakítani, amelyet az év végéig szeretnénk beüzemelni. Nem zárkózunk el attól, hogy akkreditáljuk majd ezt a laboratóriumot, de ahhoz komolyabb felszerelésre és szakemberekre lesz szükség. Egyelőre a termelőket szeretnénk a szükséges információkkal ellátni, ezenkívül a borversenyekre benevezett borok analízisét tudjuk majd elkészíteni itt – mondta Nagy Miklós.
Nyitókép: Horváth Attila felvétele
