A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Zentai Konzultációs Központjában két évvel ezelőtt indították el a vidékfejlesztési agrármérnök mesterképzési szakot, amelynek végzős hallgatói az elmúlt héten vehették át oklevelüket, illetve első alkalommal rendezték meg a mesterképzés végzőseinek talléravatását, amiről már korábban beszámoltunk napilapunkban. Szeptemberben ezen a mesterszakon is új évfolyamot indítanak, amiről a vidékfejlesztési agrármérnök mesterképzési szak vezetői a Dr. Berényi János Agrárinnovációs Iroda épületében számoltak be. Az összejövetelen dr. Bujdosó Zoltán, a Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet igazgatója, dr. Farkas Tibor, a Vidék- és Területfejlesztési Tanszék igazgatója és tanszékvezetője, valamint dr. Péli László, a vidékfejlesztési agrármérnök szak szakkoordinátora beszélt a MATE keretében futó szakról. Rajtuk kívül Juhász Attila, a zentai önkormányzat községi tanácsának oktatással megbízott tagja volt jelen a beszélgetésen, amelyet dr. Lengyel László, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Zentai Konzultációs Központjának vezetője moderált.
A vidékfejlesztési agrármérnök mesterképzési szak kétéves, és 120 kreditpontot lehet szerezni rajta. A hallgatók agrár vonatkozású szociológiai, gazdasági és vidékfejlesztéshez kapcsolódó tantárgyakkal találkoznak a képzés során, valamint gyakorlaton vesznek részt, és tanulmányi kirándulásokat is szerveznek számukra. Az összejövetelen elhangzott, hogy nem kifejezetten agrárképzésről van szó, mert nem állattenyésztők vagy növénytermesztők lesznek a résztvevők, hanem a vidékfejlesztéshez, a pályázatokhoz, a szervezéshez kell érteniük. A szakemberek rámutattak, hogy a külhoni területeken Zentán és Csíkszeredában elindított mesterképzés egyrészt kapcsolatot jelent az anyaország és a határon túli közösségek között, másrészt elképzeléseik között szerepel az is, hogy a két külhoni közösség is egymásra találjon. Elmondták, hogy doktori iskolákban is érdekelt az intézetük, illetve a vidékfejlesztési terület része a Gazdaság- és Regionális Tudományok Doktori Iskolának, és a regionális tudományok területén kínálnak doktori programot, amely nappali, illetve állami ösztöndíjas hallgatóként is elérhető. A mesterképzésre az alapagrárképzésről érkezőknek egyenes az útjuk, mert nincs szükségük semmilyen pótlásra. Más ágazatokról érkezők esetében viszont előfordulhat, hogy kreatív pótlásra lesz szükségük, vagyis olyan tantárgyakat is kiírnak számukra, amelyeket a mesterképzés első évében kell teljesíteniük. A zentai mesterképzésre 15 jelentkezőt vesznek fel, ahogyan a kertészmérnöki mesterképzésre is. A Zentai Konzultációs Központ ugyanis a MATE kínálatából jelen pillanatban két mesterszakot oktat, alapszakon pedig a mezőgazdasági mérnök és a huszonhat éves múltra visszatekintő kertészmérnök szakra iratkozhatnak be az érdeklődők.
A beszélgetés végén dr. Lengyel László, a MATE Zentai Konzultációs Központjának vezetője kiemelte, hogy határon túli közösségnek, határon túli tagozatnak miért fontos a mesterszak elindítása, illetve milyen célokat is szolgálnak a Pro Scientia Naturae Alapítvány képviseletében. Általában fejlesztési programokat, ötletterveket, üzleti terveket, különféle kutatásokat végeznek a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés, a gazdasági kapcsolatteremtés és a gazdaságfejlesztés témaköreiben, hogy a közösségnek melyek lehetnek a követendő irányvonalak. Megjegyezte, hogy más magyar vezetésű egyetem híján alapítványuk és a mögötte lévő MATE az a tudásbázis és intézményi háttér, amelyet erre használnak. Abban, hogy ezt a tevékenységet el tudják végezni, a konzultációs központból kikerült 500 mérnöki hallgató segédkezik Vajdaság-szerte.
– Ezenkívül számunkra lényeges a tanárok, konzulensek szakmai közössége is, akik az oktatás mellett hangsúlyt fektetnek arra, hogy az együttműködés élő legyen. Olyan szakmai kapcsolatok alakuljanak ki, közös kutatások valósuljanak meg, közös publikációk jelenjenek meg, amelyek élővé teszik azt a közös gondolkodást, ami az új ötletek, technológiák és lehetőségek kidolgozását szolgálja. Egy kicsit már túlmegyünk az egyetemi oktatás korlátain, és megpróbáljuk ezt a közösséget gazdaságfejlesztési célokra használni, ami a Prosperitati Alapítvány tevékenysége alatt nagyon sokszor megmutatkozott. Rengeteg olyan segédanyagot, útmutatót és eligazítást kellett elkészíteni, amit csak ez a közösség tudott biztostani. Nagyon sokszor egy-egy program elkészítésénél 50-50 százalékban vajdasági és magyarországi humán erőforrásra tudtunk támaszkodni. Ez az óriási ereje és lehetősége ennek az együttműködésnek – hangsúlyozta dr. Lengyel László, aki egyben megjegyezte, hogy térségünk nem munkaerőhiánnyal, hanem szakemberek és tudós emberek hiányával küszködik.
