Szombaton Zentán a Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepséggel vette kezdetét az idei Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem program, a kárpát-medencei magyar gazdatársadalom önzetlen, segítő szándékú összefogása, amelynek keretében Magyarországról és a környező országok magyar lakta településeiről ajánlanak fel búzát a gazdálkodók. A nemzeti szintű, több mint egy évtizede zajló jótékonysági kezdeményezés szervezői, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyarok Kenyere Alapítvány és Vajdaságban közreműködik a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége (VASZ).
Az ünnepség résztvevőinek egy része (Gergely Árpád felvétele)
A Zentán megtartott Kárpát-medencei Búzaszentelő Ünnepség a Lisieux-i Kis Szent Teréz emléktemplomban szentmisével kezdődött, majd a Lovastanya közelében fekvő búzatáblánál folytatódott, ahol a búza ökumenikus szentelését megelőzően ünnepi műsorral köszöntötték a vendégeket, köztük Potápi Árpád Jánost, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárát, Dr. Bencsik Dávidot, az Agrárminisztérium nemzetközi ügyekért felelős helyettes-államtitkárát, Jakab Istvánt a Magyar Országgyűlés alelnökét, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnökét, Dr. Szili Katalin, miniszterelnöki megbízottat, Dr. Pintér Attilát, Magyarország Belgrádi Nagykövetét, Szekér Klárát, Magyarország Belgrádi Nagykövetségének mezőgazdasági és környezetügyi attaséját, Csallóközi Esztert, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzulját, Dr. Kaizinger Tibort, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának első beosztott konzulját, Erdődi Edvinát, a Magyar Nemzeti Tanács alelnökét, Fremond Árpádot, a VMSZ alelnökét, köztársasági parlamenti képviselőjét, Juhász Attila, mezőgazdasági államtitkárt, Czegledi Rudolfot, Zenta község polgármesterét, a többi megjelent képviselőt, tanácsnokot, egyházi méltóságokat és a szervezőket.
A vendégeket a házigazdák és társszervezők nevében Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke üdvözölte, aki elmondta, hogy a vajdasági gazdák 2011 ót vesznek részt a Magyarok Kenyere programban és évről évre több búza adománnyal járulnak hozzá a nemes célkitűzéshez.
Dr. Bencsik Dávid arról beszélt, hogy a program az összefogás szépségét és erejét hirdeti és úgy fogalmazott, hogy a kenyér a világ végezetéig az élet ajándéka marad.
Dr. Szili Katalin a Nemzeti Újrakezdés Esztenedjében a búza megszenetlését az újrakezdés napjának nevezte. Beszélt arról, hogy a tavasz maga is az újrakezdést jelenti, és, hogy ennek most ebben a vírussal átszőtt időszakban szimbolikus és jelképes értelme is van. Hangsúlyozta, hogy új fajta életet élünk, amelyben örülnünk kell a munkának, magának az életnek és annak, hogy összetartozunk. Végezetül köszönetét fejezte ki Jakab Istvánnak, aki a Magyarok Kenyere programon keresztül megpróbálja összefogni a világ magyarságát.
Fremond Árpád arra mutatott rá, hogy amikor száz évvel ezelőtt meghúzták az országhatárokat, senki sem gondolta volna, hogy mára még itt lesznek magyarok. Úgy fogalmazott, hogy megmaradásunk nagyban köszönhető az itteni magyar gazdáknak, az ő anyaföldhöz való ragaszkodásuknak.
Jakab István a kárpát-medencei magyar gazdák és a diaszpórában élő magyar gazdáknak üzenetét, háláját és kérését tolmácsolta:
– Azzal bíztak meg, hogy kérjük az ő nevükben is közösen Isten áldását a munkára, a vetésre, az életre. A Magyarok Kenyere Program az élet tiszteletén keresztül köti össze a magyarságot. A lélekben egyesült magyarság képes arra, hogy minden nehézségen túljusson. Amikor felvállaltuk ezt a programot és elkezdtük segíteni, az első évben tíz tonna búza jött össze, az elmúlt esztendőben pedig már az 1100 tonnát is meghaladta a felajánlott termény. A program lélekben köt össze bennünket, ez az a jelkép, amikor a tizenöt millió búzaszem lisztté őrölve, hozzáadva a kovászt, a vizet a kenyérben egyesül. A nemzet tagjai, a tizenöt millió magyar így válik eggyé a nemzetben – mondta.
Potápi Árpád János: A magyarság újrakezdés népe (Gergely Árpád felvétele)
Az ünnepség díszvendégeként Potápi Árpád János arról beszélt, hogy mi magyarok a körneyző népektől szokásainkban, ünnepeinkben, közös hagyományunkban különbözünk és a Magyarok Kenyere programot is egy újkeletű közös szokásnak nevezte, amely nem csak megkülönböztet bennünket más nemzetekről, hanem össze is köti a világ magyarságát. Rámutatott arra, hogy a magyarság mindig is az újrakezdés népe volt és ezt jelképezi Zenta is a törökök feletti győzelemével.
– A járvány próbára tesz bennünket, de a magyar kormánynak és az itt működő pártoknak, szervezeteknek, köszönhetően megerősödve jövünk ki ebből a helyzetből is. Ezt a reményt és derülátást fejzi ki a Magyar Állandó Értekezlet tavaly novemberi döntése, mely ezt az évet a Nemzeti Újrakezdés Évének határozta meg, és ezt a gondolatot helyezte előtérbe. A magyarság mindig is az újrakezdés népe volt. Méginkább így van ez Zentán, mely nemzeti történelmünk szimbóluma, hiszen, ha nem lett volna zentai csata, nem beszélhetnénk újrakezdésről, magyar újkorról a Kárpát-medencében. Ezért is szimbolikus a MAGOSZ azon döntése, hogy a búzaszenetlést Zentára hozta el, hogy innen induljon a nemzeti újrakezdés akár a mezőgazdasági év tekintetében is. A jelenlegi helyzetnél sokkal rosszabb dolgok is érték már a magyarságot, és mindneből megerősödve jöttünk ki. Ehhez kívánok mindenkinek kitartást, erőt és azt, hogy a kenyér, mint szimbólum mindig legyen jelen az életünkben, és ennek köszönhetően is beszélhessünk közös magyar jövőről –mondta.
Végezetül hangsúlyozta, hogy közös magyar jövő csak akkor van, ha a járványt legyőzzük, ezért mindnekit arra kért, vegye fel a védőoltást annak érdekében, hogy újra találkozhassunk egymással.
A négy égtáj felé nézve szentelték meg a búzatáblát (Gergely Árpád felvétele)
A beszédek és az ünnepi műsor után következett a búzaföld ökumenikus megszenetlése. Ft. Nagy József esperes plébános, Nt. Orosz Attila, református lelkész, a Bácskai Egyházmegye esperese, Nt. Dolinszky Gábor, evangélikus lelkész, az Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház püspökhelyettese az úr áldását kérte a búzamezőkre, a termésre és mindannyiunkra, majd a négy égtáj felé megszentelték a búzamezőt.
A rendezvény a Szózat közös eléneklésével ért véget.
