A múlt hét derekától vált nyilvánossá, és kedden mutatták be hivatalosan a városban és a környező falvakban élő fiatalokra vonatkozó helyi akciótervet, amely a 2013–2016 közötti időszakra fogalmaz meg feladatokat, elképzeléseket. A dokumentum voltaképpen a korábbi akcióterv átfésült és kiegészített szövege, a 2012-ben lejárt akcióterv revízióján öt hónapon át dolgozott egy kilencfős munkacsoport, számos fontos, a környék fiatalságára vonatkozó információt épített be a szövegbe. A prezentáció tulajdonképpen egyfajta fölhívás volt a közvitára, a szervezők és a terv megalkotói továbbra is várják a módosító és kiegészítő ötleteket, javaslatokat, indítványokat.
Erre viszont igen kevés idő maradt, mert a terv a jövő héten a városi tanács elé kerül, február 16-án pedig már a városi képviselő-testület napirendjén szerepel.
A dokumentum jóval alaposabb az első akciótervnél. A prioritások közé sorolja a fiatalok foglalkoztatásának, önfoglalkoztatásának és vállalkozásainak városi támogatását, aktív társadalmi szerepvállalásukat, az ifjúsági szervezetek kapacitásának növelését, a szabadidő minőségi eltöltését, a fiatalok biztonságát és az egészséges életvitel népszerűsítését, azonos lehetőségek biztosítását minden fiatalnak, kiemelten a sérülékeny csoportokhoz tartozóknak, a tehetséggondozást, a fiatalok újító és alkotómunkájának támogatását, valamint a fiataloknak a környezetvédelem iránti felelős hozzáállásának ösztönzését.
A zombori ifjúsági akcióterv nyolc prioritást, 29 célkitűzést és 71 konkrét intézkedést fogalmaz meg. Szerzői szerint ezek megvalósításához évi szinten közel ötmillió dinárra lesz szükség.
A bemutató során a közönség részéről elhangzott, hogy a dokumentum szinte megkerüli a kábítószer-élvezet problémáját, besuvasztotta azt az egészséges életvitel népszerűsítése alá, ráadásul erre a célra, akárcsak az úgyszintén elsőbbségi célként megjelölt foglalkoztatásra, mindössze 240 000 dinárt terveztek a szerzők. Az akcióterv fölsorol ugyan 109 sportolásra alkalmas pályát és játszóteret, de a fiatalok sportolásának lényegi kérdését nem érinti. Észrevételezték, hogy a dokumentum szerzői nem fordítottak kellő figyelmet a fiatalok elvándorlására, illetve megtartásukra, sem az annyira óhajtott ifjúsági otthon létrehozására vonatkozó elképzelésekre se. Összegezve azt is fölrótták az akcióterv bírálói, hogy a szerzők a megfogalmazott elképzeléseket szemináriumok, tréningek, edukációk révén kívánják megvalósítani, így a tényleges „ifjúsági akció” háttérbe szorult.
