Végre mi, tizenhat alatti lurkók is sorra kerültünk. Ha az öreglány hejesen bejelent, akkor szeptember végén én is kapok a zállamtól tíz piros pénzt! Gondoltam, veszek majd rajta magamnak egy pár fënszi patikát, de a zősök letorkolltak, hogy nem adunk annyit egy nyavalyás tornacipőért, fél éven belül úgyis kinövöm. Pedig hát vehetnék egy számmal nagyobbat, hogy fél év után is viselhessem, amíg meg nagy, újságpapírt gyűrnék az orrába, hogy ne csúszkáljon benne a lábam, ám azt mondták, azt az összeget a hiányzó tanfelszerelésre kell majd költeni. Bëzvëzë. Kap a zegény gyerek támogatás gyanánt egy kis zsozsót, erreföl körzőre, vonalzóra, faszínesre, högyözőre meg tornagatyára kell költenie. Holott azokból addig már úgyis lesz elegendő. Kész átverés! Mi tagadás, durcis voltam.
– Ez egy nagyon jó lecke, Tepisti abból, hogy milyen is valójában az élet – próbála kicsit kiengesztelni a fater. – Sokszor úgy érzi az ember, hogy neki most járna ez vagy az, aztán mégsem lehet belőle semmi, mert bizonyos fölső erő másképp gondolja.
– Ezer szerencsétek, fiúk, hogy van az a bizonyos fölső erő, aki előre gondolkodik, máskülönben csitt-csatt felkopna az állatok – jegyzé meg amama. – A zakzervetisek a minimálbér mihamarabbi megemeléséért küzdenek, mert a legutóbbit már totál felzabálta az infláció.
– Tény, hogy az állítólagos fizetésnövekedést uopste nem lehet megérezni – merenge az öreg. – Eljátszottam a gondolattal, hogy bele kellene vágni valami bizniszbe.
– És miféle jellegű üzletre gondoltál, Tegyula? – érdeklőde a muter.
– Például nyithatnánk kozmetikai szalont, Tematild – javasola atata. – Valódi zépségszalonbumm van az országban! Fél év alatt csak Belegrádban 400 új nyílt, az ott dolgozók pedig 80 ezertől 200 ezer dinárig keresnek.
– Ebben a zországban, úgy tűnik, sokkal kifizetődőbb körmösnek, mint diplomásnak lenni – epéskede az öreglány.
– Csak azt nem tudom eldönteni, hogy azért virágzik sok ilyen szalon – töprenge a fater –, mert sok a csecse cicababa, aki meg akarja őrizni dekoratív kinézetét, vagy mert sok a csúnyácska asszonyság, aki rászorul a szépségipar nyújtotta szolgáltatásokra?!
– Szerintem azért van az egész, mert irtó sok a sztárléta, aki naponta rendezgeti magát – magyaráza amama. – Tudod: műköröm, műszáj, műszempilla, mű… ez meg az.
– Az ember minél kevésbé valósítja meg önmagát szellemileg és lelkileg, annál fontosabb neki a kinézete – gondola bele filozofikusan az öreg. – Ez teljesen logikus, hiszʼ a külalakja minden, amivel rendelkezik.
– Egy szellemes megállapítás szerint a „vonzó felszínesség” korában élünk – fűzé hozzá a muter.
– És azt hallottátok, hogy az említett sztárléták egyike-másikának nemigen tetszik, ahogyan némely karikaturisták ábrázolják őket?! – veté fel a kérdést a neje társaságában éppen betoppanó Zacsek.
– A karikatúra befogadásához humorérzékre van szükség, zomzéd – csipkelőde atata. – Igaz, olykor megfelelően értelmezni sem ártana. Legfőképpen pedig el kell viselni.
– Fura értékrend uralkodik ebben a zországban – konstatála az öreglány. – Egy gúnyrajz kiüti a biztosítékot, miközben az alulöltözött hölgyemények sokszor alpári megjelenése a tévében és a tabloidok oldalain kvázi normálisnak minősül.
– No de ugyan hol érintenek bennünket eme dundiszájú csajok lelki fájdalmai? – méltatlankoda a Zacsekné. – Vannak nekünk sokkal fontosabb gondjaink is. A sulikezdés, a drága élelmiszer és üzemanyag, aztán lassan itt a fűtési idény, mert hiába lihegünk most a kánikulában, mint a kiscsirkék a villanykörte alatt a kartondobozban, attól tartok, amint elmúlik ez a hőhullám, máris vacogni fogunk, nem utolsósorban még különféle vírusokkal is fenyegetnek a zokosok!
– A vírusok hagyján, engem ez a nyavalyás posztcovid aggaszt! – zörnyülköde a Zacsek. – Se teszt, se vakcina, se bizonyíték nincs rá, csak a bizonytalan sejtés. És bármilyen nyavalyához köze lehet, és bármire rá lehet sütni. Zsibbad a lábad? Posztcovid. Tüdőlötyögésed van? Posztcovid. Szívkutykuruttytól szenvedsz? Posztcovid. Nem véletlen mondják, hogy olyan, mint a zorosz rulett!
– A ruszkik említéséről jut eszembe, hogy a Luna–25 nevezetű szonda Holdba csapódása után befuccsolt a közel fél évszázad után újraindított orosz zűrprogram – vakará a fejét a fater.
– Én eddig azt hittem, hogy a ruszkik csak Kijevig szeretnének eljutni, hogy találkozhassanak a zöld pólós Zelenszkijjel – hüledeze amama –, most meg kiderül, hogy egészen a Holdra törnek?!
– A Zelenszkijjel a napokban Athénban a Vučko folytatott „őszinte és gyümölcsöző” tárgyalást az országhatárok sérthetetlenségéről és a közös európai jövőről – ismerteté a Zacsek.
– Nem ártana akkor kissé iparkodniuk az EU-integrációval – heccelőde az öreg –, mert félő, hogy mire felkészülnek, az Európai Unió már a múlté lesz.
– Örülök, hogy baráti beszélgetést folytatott a két államfő, bár a kézfogásukról készült közös fotó ezt annyira nem tükrözi – csóválá a fejét a muter –, azon mindketten pont olyan arcot vágnak, mint a Pisti, amikor tökfőzeléket teszek elébe.
– A Peti sem rajong érte! – így a Zacsekné. – Igaz, az apja sem, ahogyan a többi főzelékért sem, pedig az egészség megőrzéséért nagyon fontos lenne az egészséges táplálkozás!
– Faramuci dolog ez az egészséges táplálkozás, zomzédasszony – elmélkede atata. – Mindig csak azt halljuk, hogy minél több zöldségfélét fogyasszunk, és kerüljük a feldolgozott élelmiszereket és édességeket, erreföl a napokban találkoztam a hírrel, mely szerint a tudósok megállapították, hogy egy gombóc fagylalt reggelente mentális ösztönzést jelent, magyarán, ha fagyit reggelizünk, okosabbak leszünk!
– Most aztán lebuktál, Tegyula! – évőde az öreglány. – Végre kiderült, mitől vagy ilyen okos!
– Az egészség megőrzéséért nemcsak a táplálkozás, hanem a fizikai aktivitás is irtó fontos – közlé a Zacsek –, és képzeld, szívem, a tudósok a közelmúltban közzétették, hogy téves az a berögződés, miszerint napi tízezer lépést kell megtenni az egészség megőrzése érdekében! Szerintük napi négy-ötezer lépés is elegendő.
– Minden változik – morfondíroza a fater –, úgyhogy ez egyáltalán nem meglepő. Amíg zömében a réten dolgoztak a zemberek, kellett a napi tízezer lépés az egészség megőrzéséhez, de ma már, amikor többnyire kütyüket nyomkodnak, a kevesebb is megteszi. Ez az evolúció!
– Képzeld, ezt a nagy fejlődést még a bűnözés is követi – élcelőde amama. – Mindenki kütyüket akar nyomkodni. Londonban hatpercenként ellopnak egy mobiltelefont!
– Neked azért kevesebbet kellene használnod a zokostelódat – zsörtölőde a Zacsekné a férjének. – Az említett tudós hírnél már csak az lenne jobb, ha kiderülne, hogy a zöldségfélékből is elegendő fele annyit fogyasztani.
– Vagy, ha bizonyítást nyerne, hogy a baracklekváros palacsinta sokkal egészségesebb mint a müzli és a spenót – ábrándoza a Zacsek.
– Ha akarsz friss baracklekvárt, akkor indulás haza pucolni a gyümölcsöt! – adá ki az utasítást a Zacsekné.
– Valamennyit azért hagyjunk belőle pálinkába is – esedeze távozóban a Zacsek.
Pistike, baracklekváros palacsintát majszolva fënszi patikáról ábrándozó karika-turista
