Képzeljék, a zősök arra akarnak rávenni, hogy kezdjem el babasamponnal mosni a hajamat, mert szerda óta piszok ócsó, mintha én valami hátulgombolós kezeslábast viselő csecsemő lennék! Ájde brë! Na és azt hallották, hogy Zabadkán csak fokozott óvintézkedések közepette ajánlatos menni venni ócsó parizert meg almalét?! Merthogy időnként lövöldöznek. Ki tudja, lehet, hogy hamarosan az üzletek kínálatában a golyóálló mellény is megjelenik. Bár az is igaz, hogy nem mindenki aggódik emiatt annyira. Nem sokkal az egyik bevásárlóközpont parkolójában lezajlott bandaleszámolás után, sokan, mintha mi sem történt volna, önfeledten buliztak a főtéren a nindzsa dalnok hazafias nótáira.
– A pénzügyis Mali, a kereskedelemügyis Tomo meg a mindenes Vučko bevásároltak a héten – messélé az öreglány. – Vettek ócsó párizsit, joghurtot, majonézt meg Száva kenyeret, és az elnöki palotában lakmároztak. Meg is osztották a reggeliről készült videót a közösségi oldalon. Hogy senki se mondhassa, hogy ők nem fogyasztanak ilyen egyzerű kaját.
– Felőlem Parizer Brothers néven akár zeneegyüttest is alapíthatnak – heccelőde a fater. – Annyit azért megjegyeznék, hogy van némi különbség aközött, ha valaki szükségből eszik szerény szendvicset, és aközött, ha valaki jómódjában performanszot kreál a falatozásból. Már csak arra vagyok kíváncsi, vajon mikor fognak egyes miniszter hölgyek nyilvánosan hajat mosni az ócsó babasamponnal!
– Biztos meg akarták érezni, milyen lehet a pórnépnek, amely állítólag annyira odavan értük – mondá az éppen betoppanó Zacsek.
– Engem ez az egész azért kissé elszomorít, zomzéd – sóhajta amama. – Odajutottunk, hogy gazdasági tigrisként repülőautók helyett örülnünk kell az olcsó parizernek!
– Én úgy tudom, hogy ez a húsz termékes ócsóság csak az év végéig fog tartani – vakará a fejét a Zacsek. – Úgy vannak vele, hogy addig legyőzzük az inflációt?!
– Ezt ugye költői kérdésnek szánta, zomzéd – így az öreg –, mert meg sem próbálok válaszolni rá.
– Egyes termékek árának a csökkentése sose árt, de attól tartok, a mostani akció jelentősebb mértékben nem fog hozzájárulni a helyzet javulásához – morfondíroza a Zacsek. – A gazdasági zakértők szerint egyes termékek ára már korábban lecsökkent, ám nem az állami intézkedések következtében, hanem azért, mert csökkent az emberek vásárlóereje, amit a kereskedők nagyon jól éreznek.
– Én még biz’ isten nem találkoztam az említett leárazott cikkekkel – dünnyöge a muter.
– Az inflációt azért aligha befolyásolja a populizmus – bölcselkede atata.
– Úgy tűnik, az állam az egyik kezével ad, a másikkal pedig elvesz – elmélkede tovább a Zacsek. – Lám, csökkenti húsz közszükségleti termék árát, október elsejétől pedig megemeli a jövedéki adót. Ha felmegy az üzemanyag ára, sok minden más is meg fog drágulni.
– A nyugdíjasok meg november végén kapnak 20-20 ezer dinárt csak úgy – közlé az öreglány. – Valamilyen módon ez is inflációgerjesztő-intézkedés, nem?!
– Alighanem – bólogata a Zacsek. – A zanyósom viszont már alig várja, hogy kézhez kapja, hogy vehessen belőle magának egy szép új faliórát karácsonyra!
– A nyugdíjasoknak kilátásba helyezett segély ugyanakkor a legbiztosabb jele annak, hogy közelednek a választások – voná le a következtetést a fater.
– A Vučko a héten be is jelentette, hogy a hónap végéig a zellenzék is megtudja, mikor kerül sor az újabb sorsdöntő megmérettetésre – ismerteté amama.
– Sok mindent mondott az ügybuzgó államfőnk – nyugtázá a Zacsek. – Többek közt azt is, hogy akár fejen is állhatunk, akkor sem vesznek be bennünket az EU-ba 2026-ban vagy 2028-ban.
– Éppen az a lényeg, hogy nem fejen kell állnunk, hanem européerekként teljesíteni a csatlakozáshoz szükséges feltételeket! – szögezé le az öreg.
– Pedig nem ártana mihamarabb annak a fránya EU-nak a része lenni – zsémbeskede a muter –, ha másért nem is, akkor azért, mert Zerbiában az utóbbi időben több vonat siklott ki, mint a hanyatló EU-ban.
– Én ezt uopste nem értem – értetlenkede a Zacsek –, nálunk nem is robognak annyira a vonatok, mint arrafelé.
– De majd, ha a kínai tesók Zabadkáig elkészítik a vasutat, felénk is hasítani fognak! – élcelőde atata. – Ki tudja, lehet, majd a zillegális migránsok is áttérnek taxiról és buszról a sebesvonatra.
– Mire a sínpárok elkészülnek, nem biztos, hogy lesznek már migránsok Zabadkán – jegyzé meg az öreglány.
– Mivel az elszaporodott lövöldözések mintha cselekvésre ösztönözték volna a hatóságokat, végig kell gondolnom, hogy ez derűlátó vagy borúlátó észrevétel-e a részedről – spekulála a fater.
– Hagyjuk is ezt a kényes témát! – javasolá a Zacsek – Inkább kanyarodjunk vissza az árakhoz.
– Ahogyan alakulnak felénk, ha be akarjuk tartani az egészségmegőrzéshez szükséges táplálkozást, meg kellene változtatni az egészségügyi recept felfogását, ahogyan azt Kaliforniában tették– töprenge amama.
– Az pontosan mit jelent, Tematild? – kérdé az öreg.
– Az, kérem szépen, Tegyula, azt jelenti, hogy az orvos nem csak gyógyszereket írhat fel receptre, hanem például gyümölcsöt és zöldségfélét is – magyarázá a muter.
– Be kell vallanom, nekem ijesztőnek tűnik az a jövőbeni világ, amelyben receptre kapjuk az almát és a céklát, s közben digitális disznókat tartunk – idegenkede a Zacsek.
– Digitális disznókat már lehet is venni! – újságolá atata. – Egyelőre kriptovalutában kell fizetni értük! A vásárló úgy tarthat jószágot, hogy nem kell ólat pucolnia, ő csak felügyeli a távolból, hogyan cseperedik a tenyészállata.
– Nahát! – csodálkoza az öreglány. – Ahogy a sertéshús ára alakul, lassan mi meg csak virtuális disznóhúst fogunk enni, Tegyula! Mint ahogyan a Palkó sógor tette, amikor spórolós kedvében volt. Felment a padlásra egy vekni kenyérrel, nézte a felaggatott sonkákat, szalonnákat és kolbászokat, s közben nyammogta a kácsit.
– Az lesz csak a különbség, Tematild – vevé a lapot a fater –, hogy mi majd a zokostelónkon nézzük a finom oldalaspecsenyét meg rántott húst, miközben félbe vágott veknibe tömött ócsó parizert falatozunk!
– A politikai csúcsvezetés által favorizált táplálkozási modell villámgyorsan felturbózhatja ismét a mindennapi iránti keresletet – gondola bele amama. – Nemrég olvastam ugyanis, hogy az utóbbi másfél évtized alatt Zerbiában csaknem a felére csökkent a kenyérfogyasztás!
– A statisztika meg azt mutatja, hogy a németeknél az idén csökkent a sörfogyasztás – tudatá a Zacsek. – Ezek szerint nem csak nálunk van gond.
– Kezdődik Münchenben az Oktoberfest népünnepély – legyinte az öreg –, ott majd nyilván bepótolják az eddig elhalasztottakat a friccek.
– Valószínűsíthetően a hazai gastarbeiterek is besegítenek majd nekik – csóválá a fejét a muter –, ahogyan az itthoni népünnepélyeken szokták.
– A sörről jut eszembe – hitetlenkede a Zacsek. – A kedves nejem, mint egy viccben, a héten betelefonált a ziskolába a tanító néninek, hogy többé ne adjon olyan matekfeladatokat a Petinek, amelyekben egy üveg sör 45 dinárba kerül, mert a férje egész éjjel nem tudott aludni…
Pistike, párizsi kirándulás helyett párizsis szendviccsel hencegő européer
