A múlt szerdán elhunyt a 34 éves Stephen Harmon. A Los Angeles-i oltásellenes férfi a közösségi médiában folyamatosan a koronavíruson élcelődött. Egy hónap szenvedés után halt bele a vírus szövődményeibe. Habár megszenvedte a betegséget, arra hivatkozva, hogy a hite megvédi őt, visszautasította az oltást. Harmonnak 7000 követője volt a Twitteren.
„Embereket ölnek” – így válaszolt Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke arra a kérdésre, hogy mit üzen a vírusról és a járványról hamis információkat is befogadó és nyilvánossá tevő közösségi platformoknak. Az elnök szerint az oltatlanok egy része épp a közösségi platformokról szerzi azokat a hamis információkat, amelyek miatt nem oltatja be magát. A Fehér Ház szóvivője, Jen Psaki egy májusi kutatásra hivatkozva azt is állította, hogy mindössze 12 ember felelős a közösségi platformokon a vakcinákról terjedő álhírek közel 65 százalékáért. Bár a Facebook évek óta ígéri az oltástagadó tartalmak csökkentését felületén, tavaly év végén pedig arra esküdött föl, hogy a kifejezetten a koronavírus elleni oltással kapcsolatosan dezinformáló tartalmakat tünteti el, az oltástagadó profilok és tartalmak továbbra is virulnak.
Az oltásoktól való félelem a vakcina megjelenésével egykorú, az Egyesült Államokban a 18. században alakult ki, ahol a vallási vezetők „az ördög művének” nevezték. Az anti-vaxxerek mozgalmát az elmúlt évtizedekben tovább szította egy korábbi brit orvos, Andrew Wakefield 1998-ban a The Lancet című folyóiratban megjelentetett cikksorozata. Wakefield összefüggést feltételezett a kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő (MMR) vakcina és a kisgyermekeknél kialakuló autizmus között. Habár később bebizonyosodott a kutatás hibás módszertana, és finanszírozási érdekellentétek is kiderültek, az MMR-oltás aránya mégis drámaian csökkent. Az oltásellenes mozgalom tagjai mind a mai napig erre a közben megcáfolt és visszavont kutatásra hivatkoznak.
Az oltásellenességnek számos oka lehet: van, aki tudatlanságból, más a tudománnyal szembeni bizalmatlanságból ellenzi a védőoltásokat, néhányan pedig vallási meggyőződésükre hivatkoznak, pedig a legtöbb vallás nem ítéli el a vakcinákat. Szerbiában sokan azért nem veszik fel az oltást, mert nem hisznek az államban, amely minden hitelét elvesztette a politikusok és egyes „szakértők” a koronavírus-járvány során tanúsított magatartása miatt: ők először kiröhögték a vírust, valamivel később a négy fal közé kényszerítették a lakosságot, elhazudták a fertőzöttek és a halottak számát, választásokat tartottak, majd győzelmet ünnepeltek távolságtartás és védőmaszk nélkül. Talán ezzel is magyarázható az, hogy egy pszichiátriai betegségben szenvedő pszichiáter vagy egy marginális ellenzéki vezető oltásellenes megnyilvánulásai nem csak a közösségi platformokon, de még a sajtóban is teret kaphatnak.
Az internet korában sajnos már a tudomány nem elég meggyőző, és a szakemberek sem győzik a médiaversenyt a különféle téveszmékkel, ezért a közvélekedést az utóbbiak dominálják. Pedig azok, akik oltásellenes nézeteket terjesztenek, gyakran olyan hajmeresztő képtelenségeket állítanak, amelyek a biológia alapvető szabályaival is szembemennek. Az oltásellenességet kiváltó fenntartások zöme tévhit, de akadnak közöttük orbitális ostobaságok is (egy oltott személy jelenléte megzavarhatja egy másik, nem oltott ember menstruációs ciklusát, a járvány terjedéséért az 5G felelős, az oltással nanochipeket juttatnak az ember szervezetébe). Ezek a bugyuta teóriák, de a hihető tévhitek is orvosilag teljesen megalapozatlanok. Az elvégzett vizsgálatok szerint a védőoltások kockázata rendkívül alacsony, szemben az általuk biztosított védettséggel, ami viszont igen jelentős. Persze minden protokoll rendelkezik bizonyos szintű rizikóval, és ahogy egy fájdalomcsillapítónak, úgy az oltásoknak is lehet némi kockázata, mellékhatása, ezeket szűrik ki a tömeges klinikai vizsgálatok során. A statisztika is rácáfol az oltásellenesek érvelésére, hiszen a tömeges oltás visszaszorítja a járvány elburjánzását. A vakcina tényleg megvéd: a beoltott ugyan megbetegedhet, de tünetei enyhe lefolyásúak és nem életveszélyesek.
Sokan amiatt szkeptikusok, mert úgy gondolják, hogy ilyen rövid idő alatt nem lehet biztonságos vakcinát kifejleszteni. De ez az oltóanyag nem máról holnapra született meg: többek között Karikó Katalin biokémikusnő több évtizedes kutatásainak és természetesen sok-sok beleölt pénznek köszönhetően készült el rekordgyorsasággal a koronavírus elleni vakcina – sokan a Nobel-díjat emlegetik Karikó Katalin kutatási eredményeivel kapcsolatban. Amikor egy interjúban az oltásellenességről kérdezték, ő így válaszolt: „Az emberek aggodalmát nagyon komolyan kell venni, segíteni kell nekik a döntés meghozatalában. A legtöbb ember ismeretek hiányában fél, de nyitott arra, hogy meghallgassa a szakembereket, akikben bízik. Persze mindig vannak, akik nem tudnak, vagy nem akarnak tanulni, és már eldöntötték, hogy nem kérnek az oltásból. Azok nemcsak saját egészségüket, de másokét is veszélyeztetik, ha megfertőződnének.”
Vannak helyzetek, amikor a közösség érdeke fontosabb a személyiségi jogoknál, és ez most ilyen helyzet: Szerbia néhány nappal ezelőtt ismét vörös koronavírus-zónába került a fertőzöttek számának emelkedése miatt.
