A környezetvédelmi világnap, köszönhetően annak, hogy maga a környezetvédelem is egyre inkább jelen van a közgondolkodásban, egyre nagyobb figyelmet kap, ezen a napon számos akciót tartanak a civil szervezetek, polgári csoportosulások, illetve az önkormányzatok, titkárságok és az egyéb közigazgatási szervek. Ezen a napon szemétszedési akciókat tartanak, ismeretterjesztő előadásokat szerveznek, ezenfelül például bizonyos környezetvédelemhez köthető pályázatok beadási határideje is ezen a napon jár le, vagy éppen ezen a napon hirdetik ki azok eredményeit. Egy olyan világnapról van szó, amely minden egyéb világnapnál jobban a jövőnkről szól. Nem a tudományos-fantasztikus művekben leírt jövőről, hanem az általunk is ismert élet folytatásáról, amit csakis a környezetünk, a természet megóvásával tudunk biztosítani, illetve egyáltalán esélyt adni neki.
(Illusztráció – Pixabay.com)
A tudományos-fantasztikus irodalmi művek, filmek világának bizonyos elemei minden bizonnyal visszaköszönnek majd a jövő valóságában, összességében azonban elmondható, hogy az emberiség igazán nagy természeti kataklizmát nem tud elviselni. Az emberiség nem költözhet búra alá, és a föld alá sem, az emberiség nem költözhet a Marsra vagy más bolygóra, még akkor sem, ha az csillagászati mértékkel mérve csak egy kőhajításnyira van. Az emberiség megél a sivatagban, az esőerdőkben, a tengerek, tavak, folyók partján, a végtelennek tűnő sztyeppés területeken, olyan helyen, ahol az év 365 napjából 180-ban nem kel fel a nap, de nem élhet mindentől elzárva, nem élhet egy optimális módon berendezett laboratóriumban. Az ember csak a természet részeként élhet teljes életet.
(Illusztráció – Pixabay.com)
Mindannyian úgy születünk, hogy kötődünk az állatokhoz. Az öntudatára ébredő kisgyerek figyelmét a körülöttünk lévő élet köti le, egy a teraszon zümmögő dongó minden egyebet elfelejtet vele, a kezét szaglászó kutya örömet okoz neki, a kisnyulak szőrének megsimítása mosolyt csal az arcára. Minderről magam is megbizonyosodhattam a minap egy, a falusi turizmusban jövőt látó birtok megnyitóján. A birtok nem dicsekedhet nagy állatállománnyal, tyúkok, libák, kacsák mellett néhány nyúllal, birkával és vietnami malaccal találkozhatunk udvarán, de amikor megnyílt az udvar ajtaja és a gyerekek beléphettek, valami olyan boldogság lett úrrá rajtuk, ami semmi máshoz nem fogható. Kisebb-nagyobb fiúk és lányok önfeledten kacagva szaladgáltak az állatok után, felváltva simogatták azokat, amelyek nem voltak hajlandóak szökni előlük, a gyerekek sikongatva szórták a kukoricát, és az sem zavarta őket, ha véletlenül éppen a malacok ürülékébe léptek, vagy hasra estek. Persze a szülőknek nem volt egyszerű dolga, amikor haza kellett indulni, de minden bizonnyal mindegyikükben megfogalmazódott, hogy ha nem is látogatnak többet ide, a jövőben újra olyan programot kell szervezniük, ahol a gyerekek közvetlen kapcsolatba kerülhetnek az állatokkal. Erre azt is mondhatjuk, hogy az állatok, például az ilyen birtokokon, az állatsimogatókban, állatkertekben nem biztos, hogy olyan jól érzik magukat, de hiszem azt, hogy a kecskéket, bárányokat, amelyeket esetenként akár ötven gyerek is megsimogat, mindez nem traumatizálja, hanem éppen ellenkezőleg, nem beszélve arról, hogy talán kapnak kellő időt arra is, hogy kipihenjék a találkozásokat.
Élhet itt az ember? – A The Line épületének látványterve (globetrender.com)
Néhány hónappal ezelőtt a magyarországi sajtóban is bemutatták azt a projektet, aminek keretén belül az Arab-félszigeten egy 170 kilométer hosszan elnyúló építményt hoznának létre. Az épület két párhuzamos részből állna, amelyek magassága ötszáz méter. Az épületben kilencmillió ember férhet el, és elméletileg a területének kilencven százalékában növények is lesznek. Egy valódi megalomániás projektről van szó, amely megvalósítása egyelőre a „jövő zenéje”. Amennyiben a tervek megvalósulnak, egy igazi kísérleti terep jön létre, hogy megfigyeljük, élhet-e az ember búra alatt. Jómagam már fentebb megelőlegeztem a választ, de úgy tűnik, maguk a projekt megálmodói másképp gondolják, és a hírek szerint már az építkezés is elkezdődött.
(Illusztráció – Pixabay.com)
A szabad levegőn kell boldognak lennünk. Ehhez pedig az kell, hogy egészségesek legyünk, amihez meg ugye tiszta környezet szükséges. Erre figyeljünk a mindennapokban, és saját lehetőségeink függvényében mindenki tegyen érte. Ne csak ma!
