Amikor végre patikákba kerültek a maszkok, vettem néhányat (cirka hármat). Van néhány önkéntesek által készített, több rétegű vászonmaszkom is: dizájnosak, és amelyikre már nem jutott gatyagumi, arra dunsztosat varrtam. Előbbieket a viseletük után azonnal lekukáztam otthon, utóbbiakat mosom, vasalom. Most már mindig hordom.
Hogy valóban kell-e vagy sem, arról a világjárvány kitörése óta folyik a vita világszerte. A koronajárvány elleni védekezésben legsikeresebb ázsiai országokban, ahol a 2003-as SARS-járvány óta sokkal tudatosabban viselkednek az emberek, szinte mindenki maszkot visel, de más járványügyi intézkedések (tesztelés, távolságtartás, esetkövetés) is ezeken a helyeken a leghatékonyabbak. Bár Kína első számú járványszakértője, George Gao,
az európai és amerikai védekezés legnagyobb hibájának nevezte, hogy az emberek nem hordanak maszkot, a nyugatiak egyelőre idegenkednek a maszkviseléstől, bár ez is változóban van, amióta több ország (például Szlovénia, Szlovákia, Csehország) kötelezővé tette a viselésüket.
A világ legnagyobb egészségügyi szervezetei, a WHO és az amerikai járványügyi központ, a CDC is hónapokig azt hirdette, hogy a maszkviselés fölösleges azoknak, akik egészségesek vagy nem tartózkodnak közös helyiségben azonosított fertőzöttel. Azóta Amerikában fordulni látszik maszkügyben a helyzet: a koronajárvány-védekezést vezető politikai csúcsszervben élénk vita folyik arról, hogy a maszkok minél szélesebb körű használatát ajánlják a lakosságnak, és a WHO sok szakértő által vitatott hozzáállása is változik, mert hasznos videót tett közzé a helyes maszkviselésről.
Ma még senki nem tudja megmondani, hogy a maszkok mennyire biztonságosak, még évekig tartó kísérletek kellenek ahhoz, hogy kiderüljön, pontosan milyen körülmények között következhet be levegőn keresztüli fertőzés és mennyi a fertőzéshez szükséges víruskoncentráció. Bár sem a sebészeti maszk, sem a védőmaszk nem ad teljes védelmet a cseppekben terjedő vírusokkal szemben, egy házilag varrt maszk pedig pláne nem szűri ki a vírus méretű részecskéket, a kutatási eredmények azt támasztják alá, hogy a maszkviselés ad valamennyi védelmet. Még a száj elé kötött kendő is jobb, mint a semmi, mert ha nem is képes megvédeni száz százalékosan a viselőjét, arra biztosan jó, hogy csökkentse azt a vírusszámot, amit maga a viselő kibocsát. „Mellékhatása” is van a társadalmi felelősségvállalást tükröző maszkviselésnek: a többieknek jelezzük általa, hogy törődünk velük, de azokra is pszichés nyomást gyakorol, akik kevésbé veszik komolyan a járványhelyzetet. A maszk a viselőjét is emlékezteti arra, hogy ne nyúljon a szájához, szeméhez és sűrűn mosson kezet. De ha nem szabályosan használjuk, egy fabatkát sem ér: egy rosszul felhelyezett vagy levett maszk a védelem helyett vírushordozó is lehet.
Sokan az egyszer használatos maszkokat több napig is hordják, pedig nem véletlenül van a nevében az, hogy egyszer lehet őket használni. Ezeket ki kell dobni használat után! Ha valaki otthon készít anyagból maszkot, törekedjen arra, hogy minél szorosabban zárja a száj- és orrnyílást. Ha nem illeszkedik az archoz, nem sok értelme van. Ezeket a maszkokat viszont lehet fertőtleníteni: enyhén klóros vagy más fertőtlenítős vízbe áztassuk legalább tíz percig, majd mossuk ki 60 fokon, száradás után pedig magas hőfokon vasaljuk ki. Varrás vagy vásárlás után ezt a műveletsort az első használat előtt is érdemes elvégezni.
Április közepére azonban forradalmi újítást ígér a belgrádi Nikola Krstić: a fiatal tudós többször használatos, állítható és fertőtleníthető, valamint cserélhető HEPA-szűrővel rendelkező védőmaszkot fejlesztett ki. A tervek szerint az első ötezer darab – egyébként légszennyezettség ellen is védő – maszk 300–350 dinár közötti áron kerül majd hamarosan forgalomba.
Honnan szerezte be a védőmaszkot?
Vásároltam: 107 (50,2%)
Adományból kaptam: 21 (9,9%)
Magam készítettem: 49 (23%)
A munkahelyemen kaptam: 36 (16,9%)
