Meglehetősen ellentmondásos határozatot hozott a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF), amikor a napokban az év legjobbjai jelöltjeinek listáján két olyan atlétának is helyet adott, akik korábban doppingolás miatt büntetve voltak. A nőknél az egyik jelölt a jelenkor legjobb diszkoszvetőnője, a horvát Sandra Perković, akit 2011-ben hat hónapos versenytilalommal büntettek, a férfiaknál pedig az öt jelölt egyike az amerikai vágtázó, Justin Gatlin, akit már kétszer rajtakaptak, amiért összesen öt évet volt kénytelen kihagyni.
Kettőjük esete nem egyforma, hisz az amerikai teljesítménynövelő szert használt, míg a horvát – nem túl okosan – klasszikus kábítószerrel próbálta helyrebillenteni az akkor zűrzavaros lelkivilágát. Gatlin első ízben (még egészen fiatalon) csaknem egy évet volt távol, majd amikor visszatért, 2004-ben Athénban olimpiai bajnok lett. Két év múlva beállította Asafa Powell akkori 9,77-es világcsúcsát, rövidesen azonban pozitív mintát adott, amiért csúcs nélkül maradt, és életfogytiglani eltiltás fenyegette. Nem játszott a kezére, hogy edzőjének összesen nyolc versenyzőjét kapták rajta, de mégis megkegyelmeztek neki, hisz előbb nyolc évre tiltották el, amit később négy esztendőre csökkentettek. Gatlin ezt is letöltötte, és az idén, 33. évében, a nyolc éve törölt világcsúcsával megegyező 9,77 másodperccel az idény legjobbja lett.
Nem vitás, hogy a sportoló visszatérhet és versenyezhet, amikor letöltötte a büntetést, átveheti az érmeket, felveheti a megérdemelt pénzdíjakat, és szponzori szerződéseket is köthet, ha létezik iránta érdeklődés. A korábbi bűnökért nem illik tovább büntetni, viszont valahogy mégsem járja, ha azok javasolják eszményképnek, akik korábban a megérdemelt büntetést mondták ki. Mert, ha Gatlint történetesen kihirdetik az év legjobbjának, az IAAF akkor azt sugallja, hogy példás sportolóról van szó, akit tekintélyként a jövő nemzedékek elé lehet állítani.
Érdekes ezért, hogy csupán egy másik jelölt, a német Robert Harting diszkoszvető emelte fel szavát, és kérte az IAAF-tól, hogy törölje a listáról, mert nem óhajtja nevét együtt látni Gatlinéval.
Harting egy olimpiát, három vb-t és két Eb-t nyert. Nem akárki tehát, de ha megválasztanák, ő csak a harmadik dobóatléta lenne a díj 27 éves történetében két gerelyes, Steve Backley és Jan Železný után, míg Gatlin előtt már kilenc rövidtávfutót jutalmaztak, ötüket többször is.
Érthetetlen tehát, hogy az IAAF mit gondolt Gatlin jelölésével, hisz logikus lenne, hogy Renaud Lavillenie, az idén világcsúcsot jegyezett rúdugró, Dennis Kimetto, a maratonfutás újdonsült rekordere és a katari Mutaz Esza Barsim magasugró, aki 243 centivel minden idők másodikja lett, túl erős mezőny akkor is, ha a futók általában a legjobb jelöltek. Gatlin futhatna gyorsabb eredményt is, tekintélyét és becsületét viszont aligha nyeri vissza. Még az IAAF esetleges jutalma ellenére sem.
