Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy fogyasztói társadalomban élünk, vagyis a hangsúly a folyamatos vásárláson van. Akarjuk, nem akarjuk, vásárolni kell, mivel a cégek termékeik élettartamát előre meghatározzák. A garancia lejárta után biztosan számíthatunk rá, hogy valami hamarosan bemondja az unalmast. A behatárolt élettartamú termékek legtipikusabb példája a villanykörte. A gyártók hamar rájöttek, hogy abban nincs üzlet, ha olyan izzókat árusítsanak, amelyek nagyon hosszú ideig képesek világítani. Épp ezért olyan villanykörtéket gyártanak, ami egy idő után kiég, ahelyett, hogy a végtelenségig világítana. Az üzemtartamot 1000 órában határozták meg, ami elég rövid idő, főként annak a tükrében, hogy Amerikában a livermore-i tűzoltóság garázsában egy villanykörte 1901 óta folyamatosan világít. 2015-ben lépte túl az egy millió órás üzemidőt. Ez elég messze van az ezer órától.
Az 1920-as években vette kezdetét a gyorsan elhasználódó termékek gyártása a tartósok helyett. Üzleti szempontból ez sokkal előnyösebb, és a villanykörte után egyéb termékek élettartama is szépen lassan lerövidült. Napjaink termékei pedig csúcsokat döntögetnek e téren. Emellett a termékeket direkt úgy állítják össze, hogy ne legyen érdemes javítani őket. Így gyakran előfordul, hogy miután egy készülék elromlik, nem is próbálkoznak a megjavításával, hanem a kidobják. Egy angliai felmérés szerint a tönkrement mosógépek 10 százaléka 5 évnél fiatalabb. Ha Angliában ez a helyzet, akkor nálunk milyen lehet? A családban megtörtént eset, hogy az újonnan megvásárolt elektromos tűzhely sütője két hét használat után tönkrement. Igaz, hogy garanciális volt, de a javítás másfél hónapig elhúzódott.
A minőségtelen és rövid élettartamú termékek gyártása azt is jelenti, hogy nagy mennyiségű nyersanyagra van szükség, a gyártás pedig fokozottan leterheli a környezetet. Nem véletlen, hogy Föld nyersanyagai már nem elegendőek a jelenlegi életvitelünk fenntartásához, és bolygónk erőteljesen kezd hasonlítani egy szeméttelepre. Míg az egyetlen meghatározó tényező a profit, addig nem nagyon várható változás, noha az Európai Unióban történik valami mozgolódás. Több környezetvédelmi miniszter is javaslatot tett változásokra, vagyis a javításhoz való jogra. Ennek a lényege, hogy hosszabb élettartamú és könnyebben javítható háztartási gépeket gyártsanak. A miniszterek javaslata a lámpákra, a televíziókra és a nagy háztartási gépekre vonatkozik.
Mint kezdeményezést, a javításhoz való jogot mindenképpen üdvözölni és támogatni kell, de túlzott reményeket nem fűznék hozzá. Elsősorban a termékek egy nagyon keskeny sávjára vonatkozna, hiszen az említett dolgokon kívül még nagyon sok minden létezik, amit az ember annak reményében vesz meg, hogy tartós lesz. Másodsorban ez az új jog még csak javaslat szintjén létezik. Még el kell fogadni és alkalmazni kell, amihez idő kell, és vélhetőleg a gyártóknak is lesz hozzá egy-két szava. Harmadsorban az Európai Unióról beszélünk, amitől Szerbia 50 évnyi távolságban van. Míg minden faluban kínai bolt van, és az emberek nagy része ott vásárol, addig az ilyen javításhoz való jogok körüli bonyodalmak minket nem érintenek.
