Tart-e az árvíztől?
Igen, komoly károkat okozhat a megemelkedett vízszint: 44%
Részben tartok, okozni fog gondokat, de rövid idő alatt lehúzódik majd az ár: 33%
Nem tartok, az egész ügyet felfújták: 21%
Vasárnapra a Duna vízszintje Budapestnél 25 centiméterrel meghaladta a hivatalos adatgyűjtés kezdete óta mért legmagasabb jégmentes szintet, vízhozama pedig megközelítette a 9000 köbmétert másodpercenként. A folyó tetőzésétől ezen a vízmérőn ma tartanak, bár nem kizárt, hogy az éjszaka folyamán már bekövetkezett. Az előrejelzések szerint a tetőzést gyors, szinte zuhanásszerű apadás fogja követni.
Ezt elsősorban az valószínűsíti, hogy Pozsonynál a folyó egy napig tartva az úgyszintén mindenkori legmagasabb szintet a következő két napban két métert apad. Jóval feljebb, Kienstocknál ez még kifejezettebb volt, a Duna négy nap alatt 4,5 métert apadt. Úgyszintén zuhanásszerű apadás tapasztalható nemcsak az egész Felső-Dunán, hanem az ottani mellékfolyókon is. Ezek vízszintalakulásának vizsgálása azonban némi óvatosságra int, a vízszint ugyanis annál magasabb szinten stagnál, mint amelyről az árhullám elindult. Tehát a vízhozamok továbbra is magasak.
Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a tény, hogy a Budapest alatti Duna-szakaszon a víztükör esése és a folyómeder jellegzetességei merőben mások, mint a felette levőn. Példának okáért a Pozsony és Budapest közötti szakaszon a víztükör esése két és félszerese a budapest–bezdáni azonos hosszúságú szakaszénak. Ezek a számadatok igen nagy hatással vannak az árhullám alakulárára a Budapest alatti folyószakaszon.
Míg Dunaújvárosnál és Paksnál a tetőzés meg fogja közelíteni a legnagyobb vízszintet, Bajánál és Mohácsnál ez minden bizonnyal nem következik be. A végsőkig leegyszerűsítve: az árhullám ellaposodik. Ennek jelei a hazai vízmérőkön már napok óta leolvashatóak. Ez leginkább abból látszik, hogy a Budapestnél mért vízszintemelkedések leginkább három-négy nap elmúltával Újvidéknél is meg szoktak ismétlődni. Most másként fest. Az álló héten át tartó budapesti napi félméterezésből újvidéki húszcentizésre váltott a Duna.
Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy az újvidéki nagyvizek kialakulását a múltban többnyire éppen az ilyen ütemű áradások vonták maguk után. Gondolunk itt arra a jelenségre, hogy az áradás óránkénti egycentis vízszintemelkedésre váltott, és ez hetekig tartott. A bezdáni vízmérőről leolvasható értékek – a szelvény jellegére való tekintettel – sokkal tarkábbak, de még így is megfigyelhető, hogy grafikus ábrázolásuk nyílegyenesen felfelé ívelő.
A kérdés az itteni Duna-szakaszon már huzamosabb ideje nem az: kiönt-e a Duna? Ennek megválaszolásához tudni kellene azt is: hova kellene kiöntenie?
A hullámtérre, tehát a fővédgát és a főmeder közötti részre ki fog önteni. A mentett ártérre – az elöntéssel veszélyeztetett, fővédgát mögötti területekre – nem fog kiönteni. Ahhoz ugyanis a folyónak át kellene a szakítania a fővédgátat. A Duna vízszintalakulására való tekintettel ennek az árhullámnak nincsenek ilyen kapacitásai. A hullámtéren belül épült víkendházakon, esetleg a védtelen folyópartok mentén épült házakban tehát keletkezhet némi kár, gáton innen azonban nem kell gubancoktól tartani. Azok csupán az illetékeseink kijelentéseiben találhatóak.
Az árhullám csúcsának tájainkra érkezésével kapcsolatos jóslataikat – nem tudjuk, mire alapozták, előrejelzésnek aligha nevezhetjük – meglehetősen lazának tekintjük. Ha azzal a kijelentésükkel, mely szerint „tájainkra érkezése 12-én, 13-án várható, a tetőzési szint pedig +630 cm”, Bezdánra gondoltak, akkor baj van. Ha Újvidékre gondoltak, akkor is. Ha mindkettőre gondoltak, akkor nem tudjuk, mire gondoltak, mert…
A bezdáni víz szintje ugyanis már tegnap meghaladta a +630-as szintet, az árhullám – illetékesek által vélt – csúcsa pedig aligha érkezik ide 13-áig. Egy nappal korábban semmiképpen, akkor legfeljebb Mohácsnál lesz. A bezdáni léc akkor már legalább +740-es vizet fog mutatni. Az árhullám csúcsa pedig csak akkor érhet Újvidékre 13-áig, ha a japán vasutak szállítják, megkerülve Bezdánt.
Tekintettel arra, hogy az árhullám laposodni fog, ezzel többé-kevésbé arányosan meg is nyúlik, az újvidéki tetőzést egy sokkal későbbi időpontra illik képzelni. Különösen annak ismeretében, hogy a város feletti szakaszon várhatólag holnap éri el a +520-as szintet és lép ki a hullámtérre. Ha Mohácsnál 9-étől számítva még legalább három napig árad, akkor az újvidéki tetőzésig – körülményektől függően – akár egy álló hét is elmúlhat. Tehát óvatosan a számokkal!
Miközben a Felső-Duna zuhanó nivógrammjait figyeljük, és a Közép-Duna tetőzéseit számoljuk, hajlamosak vagyunk megfeledkezni az Al-Dunáról. Pedig oda kell rá figyelni. A Vaskapu vízi erőmű átömlőmezőivel folyamatosan szabályozza a tározó vízszintjét, és a vízparton eluralkodott tévhitekkel ellentétben nem „halmozza” a vizet – az lehetetlen –, hanem bedöntve a víztükröt serkenti a víztömegek áthaladását. Ez abból látható, hogy az orsovai lécen csökken a vízszint. Ott, ahol máskülönben nincs vízszintingadozás, június 1-je óta folyamatosan csökken a vízszint, az elmúlt napokban összesen 165 centivel, annak ellenére, hogy másutt emelkedett.
