Azt mondja anya, holnap nem megyünk hozzád ebédre. Mert igaz, hogy szerda óta neked tilos elmenni otthonról, de mivel öreg vagy és nemrégiben pace makert is kaptál, nem tehetünk ki fertőzésveszélynek. Azt mondja, olyan makacs vagy, mint én, mert szerdán és csütörtökön zum Trutz is elmentél a boltba és a bankba. Anya szerint be kellene látnod, hogy a szigor nem ellened, hanem érted van, mert az öregekre a legveszélyesebb a koronavírus. Ezért jobb most a szobafogság, mint később a karantén.
Nekem eddig fogalmam sem volt, hogy mi az a karantén, de aztán utánaolvastam az interneten és arra jutottam, hogy a karantén sokkal rosszabb lehet, mint a szobafogság, nekem elhiheted! A Wikipédia szerint a karantén vagy vesztegzár vagy járványügyi elkülönítő olyan őrzött hely, ahol a fertőzött személyeket, állatokat és árukat elkülönítik, azért hogy a fertőző betegségek vagy kártevők továbbterjedését megakadályozzák, és már a középkorban is alkalmazták a pestis- vagy a kolerajárvány idején. Amikor elolvastam, hogy a magyarországi folyókon közlekedő hajókon előforduló kolera-megbetegedések, illetve halálozások esetére a kereskedelemügyi miniszter 1892. évi rendelete szerint a hajó vezetője köteles volt a hajó fertőzött voltát fölismerhetővé tenni, nappal egy élénk sárga színű, háromszögű csúcslobogóval, akkor eszembe jutott Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című könyve, mert én ott már olvastam erről a sárga zászlóról! Ki is kerestem ezt a részt a könyvben, mert valami szöget ütött a fejemben: „Megérkezett az egészségügyi tanácsos. Igen kövér volt. Egyik fülétől a másikig tokája képződött, és asztmatikusan szuszogott állandóan. Elsősorban megkérdezte a reszkető térdű portást, hogy mi van ebédre, és kérte, hogy neki a reistafelhez ne adjanak curryszószt, mert ha látja, akkor képtelen ellenállni, viszont a gyomrának nem tesz jót. Régi csel volt Markheit tanácsos úr részéről, vesztegzár esetén néhány gyors, prózai magánintézkedéssel lehűteni a hisztérikus hangulatot. Egy hajón, amely nyolc kolerabeteggel és félőrült utasokkal futott be, sárga zászló alatt, a tanácsos elsősorban tűvé tett mindent sósborszeszért, és keservesen panaszkodott a rettegéstől félholt utasoknak, hogy gyomorrontást kapott, és ilyenkor napokig viszket a bőre.”
Szerintem ez oltári nagy ötlet! Az okos politikusok is kitalálhatnának valami elterelő hadműveletet a shopping-hisztéria lecsillapítására. Már élesztőt se lehet kapni. Hogy sütsz nekünk most akkor töpörtyűs pogácsát?!
Képzeld, anya a vállam fölött suttyomban beleolvasott a levelembe (meg a helyesírási hibákat is kijavította), szerinte Markheit tanácsosnak képzelem magam, és fölösleges feladatokat akarok a nyakadba varrni. Pedig én ezt másképp gondolom. Amikor sokat videojátékozok, nekem azt szokták mondani anyáék, hogy le kell kötni a szabad vegyértékeimet valami hasznos feladattal. Ilyenkor találják ki azt, hogy takarítsam ki a szobámat. Most én is úgy vagyok ezzel, hogy a sok tévézés helyett hasznos feladatot kell adni az időseknek. Neked például igenis pogácsát kellene sütnöd. Meg varrhatnál védőmaszkokat, ha már sehol nem lehet kapni.
Anya azon is mérgelődik, hogy szerinte még mindig sokan mászkálnak itt nálunk az utcán, mintha nem értenék az emberek, mint jelent az, hogy tartsunk távolságot egymástól, de leginkább maradjunk otthon. Apa home office-ol (otthonról dolgozik, azt jelenti), de anya még mindig kijár a piacra árulni, bár a vevők megfogyatkoztak. Még mindig vásárolnak a piacon nyugdíjasok, akik ki se tehetnék a lábukat otthonról. Tegnapelőtt épp egy ismerős rendőrrel beszélgetett a pultnál, amikor elvonult előttük egy cekkeres néni, ekkor anya felvette a szemkontaktust a rend őrével, és a fejével biccentett a néni felé. Idő kellett, hogy a rendőrnek leessen a tantusz, és figyelmeztesse a nénit, hogy legközelebb már büntetni fog. Anya szerint a nyugdíjasok ezeket a borzasztó nagy pénzbírságokat is a nyugdíjasok elleni támadásnak veszik, pedig a hatóságok csak így szeretnék jobb belátásra bírni őket.
De hát titeket is meg lehet érteni. Mostanában feszt az aktív időskorra akarják rávenni a nyugdíjasokat, most meg elvárják tőletek, hogy egyik pillanatról a másikra adjátok fel a megszokott életritmusotokat még akkor is, ha jól vagytok! Anyu mondta, hogy szerinted maradjon otthon az, aki beteg, te nem vagy az. De nagyi, ezt most tényleg komolyan kell venni, mert az öregeknek ez a fertőzés életveszélyes is lehet. Mivel nincs még gyógyszer vagy oltás, csak az elkülönülés van. Kérlek, vigyázz magadra!
Szóval holnap csak anya megy el hozzád, de ezt már biztos tudod, hiszen mindennap telefonál, és be is vásárol neked. Küldök vele neked egy meglepetést. És ezentúl mindennap írok neked!
Szeretettel: Marci
