Néhány évvel ezelőtt, egy Bécsben tett, csoportos kirándulás során útba ejtettük a schönbrunni kastélyt, amely leginkább arról nevezetes, hogy itt töltötte mindennapjait Ferenc József császár, és felesége, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, vagyis Sissi. A helyszínre érve csakhamar nyilvánvalóvá vált, hogy a kastélylátogatásra szánt két óra legfeljebb arra lesz elég, hogy tegyünk egy sietős sétát a pazar kastélykertben, és kívülről megcsodáljuk a monumentális épületet, amely ékszerdobozként terül el a birtok közepén. A kastélyt övező park ugyanis annyi látnivalóval kecsegtet, hogy egy nap alatt nem is lehetne mindent megtekinteni benne. Itt kapott helyet többek között a Császári Hintómúzeum, a Trónörökös kertje, a Narancsház kertje, az élősövényes útvesztő, az állatkert, a Pálmaház és a Sivatagi ház is, nem beszélve a kutak, szobrok, emlékművek, fák és virágok sokaságáról, melyek között a látogató úgy érezheti, hogy meseországba csöppent.
A feljegyzések szerint a telek 1569-ben került a Habsburgok birtokába, és 1642-ben építettek ide nyári palotát, amely Európa egyik legszebb barokk épületegyüttese lett. Jelenleg 1441 helyiségből áll, amelyek közül 40 látogatható. Az érdeklődők két túra közül választhatnak: a Birodalmi (Imperial) túra 22 terem látogatására jogosít fel, a Nagy (Grand) túra során pedig mind a 40 berendezett terem végig járható. Turistacsoportunk számára csak a helyszínen derült ki, hogy a túrákra feljogosító belépőjegyeket már jóval korábban, előfoglalásban kellett volna megvásárolni, hisz a jegypénztárak előtt kígyózó sorokból aznap aligha lehetett volna bejutni a Habsburgok dísztermeibe. Így maradt a csalódottság és a tanulság, hogy legközelebb előrelátóbban tervezzük meg a kastélytúrát, abban ugyanis biztosak voltunk, hogy ha egy mód van rá, lesz legközelebbi alkalom, hiszen fúrta az oldalunkat, hogy odabenn vajon milyen látvány fogadhat bennünket.
A véletlen úgy hozta, hogy számomra a legközelebbi alkalom egy virtuális kastélytúra lett a közelmúltban, a koronavírus-járvány idejére ugyanis lehetővé vált a schönbrunni kastély 3D-s bebarangolása. Izgatottan ültem hát számítógép elé, és indultam neki a vezető nyilacskák útmutatását követve, hogy a bejárattól lépegetve szétnézzek a császári palotában, s a dinamikus kameramozgásnak köszönhetően ráérősen elidőzhettem a termekben, mindent aprólékosan megfigyelve a parkettától a plafonig, a festményekre, fali díszekre, berendezési tárgyakra rá is nagyítva, akár ha a helyszínen, elérhető közelségben szemlélném őket.
Látnivaló akad bőven, hiszen a belső terek nemcsak a császári család tartózkodási helyéül szolgáltak, hanem reprezentációs célokat is betöltöttek, számtalan ünnepségen, rendezvényen kellett, hogy szimbolizálják és erősítsék a monarchia presztízsét. Ebből a célból sok neves művészt és mestert rendeltek oda az építkezés idején, hogy a szobák megkapják a legméltóbb eleganciát, és párosították az osztrák kézművesek munkáját az adott korban divatos indiai és kínai kultúra iránti rajongással. A belsőépítészeti stílusokban ötvöződik a barokk és a rokokó, valamint a biedermeier, harmonikus együttest alkotva.
Ahogy virtuális körsétánk során áthaladunk a pompázatos, egybe nyíló termeken, elámulhatunk az aranylemezekkel berakott fehér falak, a műalkotásszerű kristálycsillárok és cserépkályhák láttán, a festmények, mellszobrok, dísztárgyak, használati tárgyak, brokátok és bársonyfüggönyök sokaságáról nem is beszélve.
A legpompásabb látványt a 40 méter hosszú, 10 méter széles, rokokó stílusban kialakított Nagy galéria (Grosse Galerie) magas ablakaival, gigantikus kristálycsillárjaival, tükreivel, arany és fehér stukkódíszítésével nyújtja, de kétségkívül érdekes látványosság az itt született és meghalt Ferenc József dolgozószobája, a császári család reggelizője, az elegáns és mégis otthonos lakosztályok, a biliárdszalon vagy éppen Sissi öltözőszobája is. Az eredeti porcelán étkészlet, díszes mosdótál, fésülködőasztal, piperecikkek a toaletthez – mind azt a benyomást keltik, mintha a császári pár ma is használatos tárgyai lennének.
Persze az épület nemcsak Sissihez és Ferenc Józsefhez kötődik, magán viseli többek között Mária Terézia ízlését is, például a kör alakú Kínai kabinet, ahol szívesen töltötte özvegy éveit Mária Terézia. A kis galériából nyíló kerek szoba egyik különlegessége, hogy az asztalt a szolgák a padlón át tudták fel- illetve lehúzni az ételek tálalásához, így titkos megbeszélések alatt nem kellett belépniük.
Emellett különösen látványos az úgynevezett Milliós szoba, amelynek falborítása rózsafából készült, és amelyet értékes indiai és perzsa miniatúrák díszítenek, szakemberek szerint ez a világ egyik legszebb rokokó helyisége.
Számos híres ember megfordult az épület falai között, például a kristálytükrökkel díszített Tükörteremben adta első császári koncertjét a hatéves csodagyerek, Mozart, Mária Teréziának; emellett Bécs elfoglalása után Napóleon is ebben a kastélyban ütötte fel tanyáját, itt született egyetlen fia, Ferenc, a kis Napóleon, és itt is halt meg 21 éves korában osztrák hercegnek nevelve. Napóleon emlékét a nevét viselő lakosztály őrzi, melynek flamand falikárpittal díszített falai között időzött legtöbbet a francia császár 1805 és 1809 között. Végezetül a művészi Kék kínai szalon is említést érdemel, melynek kék színű, rizspapírból készült tapétáján látható kínai életképek, japán vázák, keleti témájú bútorok között mondott le trónjáról az utolsó Habsburg uralkodó, I. Károly császár, s ez a momentum egyben a monarchia végét is jelentette.
A monumentalitást, az eleganciát, a kifinomultságot figyelembe véve, amikkel mind-mind szembesül a kastélylátogató, megállapíthatjuk, hogy a schönbrunni kastély méltán vált az osztrák főváros első számú turistalátványosságává. Köszönhető ez elsősorban annak a teljes körű felújításnak, amellyel a második világháborús, igen súlyos megrongálódásokat, majd a két évig tartó szovjet, illetve brit katonai parancsnokság székhelyeként szerzett sérüléseket helyrehozták, hogy az épület hajdani szépségében pompázhasson. Méltóképpen a „Mária Terézia Versailles-a” megnevezéshez. A kastély azonban elsősorban „Sissi Schönbrunnja” néven ismert, ahol a legtöbb turista az osztrákok híres császárnéjának és a magyarok kedvelt királynéjának nyomát keresi. S a szemfüles látogató talán az aranymázon és építészeti remekeken felül is rálelhet itt valamire – olyasféle értékre, amiben benne van az ügyes kezű kézművesek, művészek és építészek zsenialitása, ugyanakkor „az uralkodó nagyságának, a világra, Európára tett hatásának kifejezése” is.
