Domján Edit, Judy Garland, Ernest Hemingway, Juhász Gyula, Csáth Géza, József Attila, Latinovits Zoltán, Jack London, Márai Sándor, Wass Albert, Schütz Ila, Szécsi Pál, Kurt Cobain, Mary Zsuzsi, Bekim Fehmiu, Robin Williams, Avicii, Seress Rezső, Virginia Woolf, Marcus Antonius – hosszasan lehetne sorolni a világtörténelem és a művészetek ismert öngyilkosainak a nevét. Elképesztő adat: minden negyvenedik másodpercben öngyilkos lesz valaki! Ma van az öngyilkosság megelőzésének világnapja, amit 2003 óta minden év szeptember 10-én tartanak az IASP (International Association for Suicide Prevention) kezdeményezésére az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közreműködésével.
A WHO adatai szerint évente csaknem 800 ezer ember vet véget önkezével az életének világszerte – többen, mint ahányan malária, mellrák, háború vagy emberölés áldozatai lesznek. A jelentésből az is kiderül, hogy a gazdag országokban csaknem háromszor annyi férfi hal meg öngyilkosság miatt, mint nő, míg az alacsony és közepes jövedelmű országokban az arányok jóval hasonlóbbak. Az öngyilkosságok száma 45 év felett a legmagasabb, és bár nem a fiatalok a legveszélyeztetettebbek, de a húsz év alattiak esetében az öngyilkosság a második vezető halálok a balesetek után.
Magyarországon az utóbbi öt évben 25 százalékkal csökkent az öngyilkosságok száma, de még mindig naponta 5–7 ember követ el úgynevezett befejezett öngyilkosságot az országban, és évente 25–30 ezer öngyilkossági kísérlet van. A worldpopulationreview.com friss adatai szerint Magyarország az öngyilkossági „világranglista” 12., Szerbia a 26. helyét foglalja el, itt évente csaknem 1500-an (naponta átlagosan négyen) dobják el maguktól az életet – a legtöbben közülük Vajdaságban, a legkevesebben az ország déli részén.
Aki öngyilkosságot követ el, az nem akar meghalni, de abban a beszűkült tudatállapotban nem lát más kiutat a helyzetéből. Az öngyilkosságok mögött sokszor valamilyen pszichés betegség (általában kezeletlen depresszió), szenvedélybetegség vagy egyéb pszichiátriai betegség áll, de gyakori az olyan krízishelyzet is – például szakítás, iskolai vagy munkahelyi kudarc –, amivel az egyén képtelen egyedül megbirkózni.
Ilyenkor egy szalmaszál is segít. Nem elcsépelt klisé, amikor az orvos a rendszeres testmozgást javasolja, hiszen fél óra könnyű sétával is sokat tehetünk magunkért, de a más emberekkel való együttlét, a társas támasz, illetve a strukturált napirend is jót tesz a lelkünknek. Egyre több kutatás igazolja, hogy egy depressziós betegnek vagy egy magányos, idős embernek sokat segíthet egy háziállat, amelyért felelősséget kell vállalnia. Ezek olyan szalmaszálak, amelyekbe bele lehet kapaszkodni, a szakember pedig abban segíthet, hogy ezek a kapaszkodók ismét erőt adjanak a betegnek.
Tíz emberből, akik öngyilkosságot követnek el, nyolc beszél a szándékáról, és az elhunytak 50–57 százaléka élete utolsó hónapjaiban felkeres valamilyen egészségügyi ellátást – ezekben az esetekben az orvos és a környezet is észlelheti a változást. Intő jel lehet, ha egy társaságkedvelő, nyitott ember befelé forduló, passzív, nyomott hangulatú lesz, és sokszor jelentkezhet probléma az alvással is. Ha a környezet felismeri a változást, a fokozott öngyilkossági rizikójú emberek nagyobb eséllyel jutnak el szakemberhez.
A telefonos lelkisegély-szolgálatok azért jöttek létre, hogy ezekben a beszűkült helyzetekben segítsenek. Sokszor egyetlen beszélgetés is elég, hogy az életveszély megszűnjön, és elinduljon valaki felfelé a gödör aljáról. A belgrádi Dr. Laza Lazarević Pszichiátriai Klinikán tavaly év eleje óta működik egy országos öngyilkosságmegelőzési SOS-telefonvonal, amelynek a számát csak a járvány ideje alatt több mint 7000-en tárcsázták! A depressziós és szorongásos betegeket az elmúlt hónapokban a betegségtől és a munkahely elvesztésétől való félelem gyötörte, magányosak és szomorúak voltak. Az orvosok azt gyanítják, hogy az érintettek száma ennél sokkal nagyobb lehet, de a legtöbben titkolják a gondjaikat és ódzkodnak segítséget kérni mentális betegségük miatt.
011/7777-000 – ez az a szám, amit feltétlenül és bizalommal tárcsázzanak azok, akiket foglalkoztat az öngyilkosság gondolata vagy azok a családtagok, akik aggódnak valakiért. A betelefonálóval avatott szakemberek: pszichiáterek, pszichológusok, szociális munkások fognak beszélgetni. A klinika szakemberei bizakodóak: az európai gyakorlat azt mutatja, hogy ilyen segítséggel akár 30 százalékkal is lehet csökkenteni az öngyilkosságok számát.
