2024. július 18., csütörtök

Hiba

Lételem: pörgés. Kivitelezés: bármikor. Cél: lét.

Az a legjobb a dolgok számunkra irányíthatatlannak tűnő sodrában, hogy hajlamosak vagyunk megfeledkezni a gondokról. Meg magunkról. Legalábbis bizonyos szinten, ekkor látni: lenni ajándék. Szükségtelen mindig valamin zsörtölődni, durcás gyereket játszani. Beleveszünk az elképzelt részletekbe, miközben rettentően felületesek vagyunk, vagy szétszórtak.

Az eszmélethez mindig valami külső történés szükséges, valami, amit nem tudunk irányítani. Legalábbis nálam. Kiesni a hétköznapok síkjából, és időt nyerni a legszentebb valóságra, önmagunkra. Létemen keresztül tudom csak megérinteni azt, aki mellettem ül.

Már nagyjából egy álló hete egy jól megtermett robot módjára élek, kelek, megyek, dolgozom. Ha nem a szerkesztőségben, akkor otthon a számítógépen, vagy bármi. Riportpályázat olvasása, bírálás – kellemetlen egy tapasztalat – telepítés, szerelés, hajtás, pajtás, írás, rívás, és még sorolhatnám. A lényeg, hogy nem volt időm magammal foglalkozni, hisz szingli vagyok, hát pörgöm. A kiszámíthatatlan pedig édeskés, haza meg csak aludni járok.

Az ember teherbírása határtalan, egy darabig. Voltam én is, este tízkor már szinte horkoltam. Reggel nagyjából három órás alvás után (persze az ötödik emeleten a kakasülőben lakom, így éjfél körül 30 Celsius-fok bár már hűvös, de génjeim töredéke szerint a Kárpátok északi részéről származom, hát jobban szeretem az őszt, hidegben tudok csak aludni) a tükörbe már nem néztem, elszakadtam a valóságtól. Mindennapi rutin: fürdés, öltözés, rohanás. Gyerünk Palicsra ki, kezdődik a rendezvény, nem szabad késni. A buszon furcsa volt, hogy mai fotósunk nincs jelen, sebaj, majd megjelen. Mihelyt leszálltam a buszról, jutott eszembe, van óra is a világon és program.

Igen. Egy órával korábban érkeztem meg.

És sétáltam, tópart mellett kávéztam. Reggeli béke, nyugalom, a víztükör simogatott.

Vagyok. Jön a busz. Ülök a padon, a lány leszáll. Ő a fotós. Beugró, beszélgetni még nem volt alkalmunk, hát kávé a tóparton. Ismerem.

A víztükör céltalanul csillog. Figyelj, írj.

Egy hiba határozta meg napom.