Samantha French Breakthrough II. című festményén egy fiatal nő arca látható, miközben a víz alá merülve légbuborékok veszik körül. A szeme csukva, arca feszült, a vízen átjutó napsugarak árnyékot vetnek a bőrére. A testhelyzetéből úgy tűnik, mintha a felszín felé törekedne, de nem egyértelmű, hogy sikerülhet-e neki. E festmény kapott helyet Halász Rita Mély levegő című, első regényének borítóján, remekül ábrázolva azt a léthelyzetet, amelyben a könyv főhőse, Vera vergődik. A harmincas éveiben járó, kétgyerekes nő ugyanis éppen a házasságából készül kilépni. A történet nyitóképében egy autó araszol a budapesti forgalomban. Benne a férje agressziója elől menekülő Vera, két óvodás korú kislányával, a volánnál pedig Vera apja, aki befogadja lányát és unokáit, amíg a helyzetük nem rendeződik. A szituáció azonban nem egyszerű, hiszen Verát a férje, Péter, immár nemcsak verbálisan, hanem fizikailag is bántalmazta, ezzel megadva a végső lökést az asszonynak ahhoz, hogy megpróbáljon kilépni a számára fullasztó kapcsolatból. Menekülési útvonala értelemszerűen a szüleihez, pontosabban elvált édesapjához vezet, és a valamikori lányszobájába visszatérve, gyerekeivel osztozva a szűkös téren, megpróbálja átgondolni, mi, mikor és miként romlott el, ahogyan azt is, merre tovább.
Halász Rita pergő, jelen idejű történetben beszéli el főhőse, Vera kálváriáját, s a nő múltjából, a férjéhez fűződő kapcsolatából csak annyit mutat be, amennyi a megértéshez szükséges. Vera gondolatai, nézőpontja bontakozik ki előttünk, s nyilvánvalóvá válik, hogy a közgondolkodással ellentétben nemcsak peremlétben, rettenetes családi háttér és életkörülmények között eshetnek meg rossz dolgok, hanem egy átlagos, középosztálybeli családban is történhet erőszak, bántalmazás. Mint Veráék családjában, ahol a férj értelmiségi, művészi beállítottságú, jóképű férfi, a feleség művelt, csinos, tehetséges. Kezdetben előttük a karrier, a siker, a szabadság. Semmi nem korlátozza őket vágyaik megvalósításában, ám mégis úgy alakul, hogy apránként lemondanak a céljaikról, a művészi alkotómunkáról, és maguk alá temetik őket a hétköznapok és a gyerekek körüli feladatok. E frusztráló helyzetben pedig már csak egy lépésnyire van az agresszió. Nem előrelátható ez a lépés, bár a férj zsarnoki magatartása kezdettől fogva rosszat sejtet, hiszen saját erkölcsi, magatartásbéli, vallási és nevelési elveit erőlteti a feleségére, a gyengeségeivel szemben pedig elítélő. A házasságuk így lassan eljut az idilltől a romlásig, amelyből az asszony egy ponton túl már csak menekülni szeretne. Ahhoz azonban, hogy Vera a meneküléstől eljusson a szabadulásig, le kell győznie a függőségeit. Függését a férjétől, a szüleitől, a társadalmi elvárásoktól, saját rossz beidegződéseitől, sőt a kokaintól is, hiszen döntenie kell: vagy leszokik a drogról, vagy önmagából kivetkőzve ő maga is bántalmazóvá válik. A kokainfüggőség tematizálásával Halász Rita érzékelteti, hogy főhőse, Vera, nem idealizált áldozattípus, hanem összetett, esendő karakter, aki belesodródik a függőségi helyzetbe. Ez pedig bárkivel megeshet, különösen azzal, akinek törés következik be az életében, hiszen a kísértés ott van a mindennapjainkban, legyen szó legális (cigaretta, kávé, alkohol), vagy illegális (kábítószerek) élvezeti szerekről.
Halász Rita rendkívül olvasmányos regénye nem szolgáltat igazságot senkinek, nem moralizál: Péter nem a megtestesült gonosz, a gyerekek nem mindig szeretnivalók, a nagyszülők és a barátok nem szolgálnak kizárólag bölcs tanáccsal, Vera nem mintaanya. Átlagos, hús-vér karakterek, aktív része(se)i Vera szabadulástörténetének, amely egy évet ölel fel az első szabadulási kísérlettől a válóperi tárgyalásig, a saját lakásba költözésig és a padlóról való feltápászkodásig. Mindannyian a maguk módján hátráltatják vagy segítik Verát abban, hogy az új élethez szükséges helyes légzést, megfelelő testtartást, jó tempót megtanulja, és ezáltal biztonságban a felszínen tudjon maradni, miként a jó úszók a vízben. Csak előtte még vennie kell egy mély levegőt.
