A legtöbb ember csupán azt tudja a koleszterinszintről, hogy rossz, ha magas, de hogy ez mitől alakul ki és hogyan lehet normalizálni, azt már nem. Nézzük, mi a koleszterin.
A koleszterin létfontosságú vérzsír, amelynek nagyobb része bennünk képződik és csak kisebb hányadát vesszük fel a táplálékkal. Ahhoz, hogy a koleszterin el tudja látni feladatait, el kell jutnia a megfelelő szervhez, szállítását a véráram végzi. A laboratóriumok által mért koleszterinszint mindig csak az éppen vérben lévő koleszterin mennyiségét jelzi.
Sokakban felmerül a kérdés, hogy káros vagy szükséges-e a koleszterin? Ennek a vérzsírnek két fajtája létezik: az egyik az úgynevezett rossz koleszterin, szaknyelven LDL-koleszterin, amely kis sűrűségű anyag. Ebből keveset használnak fel a sejtek, és ha túl sok termelődik, lerakódhat az érfalakban. Van viszont jó koleszterin is, amelynek hivatalos rövidítése: HDL. Ez szállítja vissza a már lerakódott koleszterint az érfalból a májba, ahol az lebomlik, s végül a bélben végzi. Így ez a fajta koleszterin kifejezetten védi az érfalat. Az érelmeszesedés szempontjából tehát nemcsak a vér koleszterinszintje, hanem az egyes koleszterinrészek egymáshoz viszonyított aránya is fontos. Rutinszerű laboratóriumi vizsgálat során ezért nem csupán a vér össz koleszterinszintjét mérik meg, hanem azt is, hogy milyen ennek az összetétele, tehát hogy milyen magas a HDL- és az LDL-szint.
Felvetődik a kérdés, hogy miért magas a koleszterinszint. A koleszterin nem önmagában okoz bajt, hanem azáltal, hogy károsítja az ér belhártyáját, és felgyorsítja az érelmeszesedéshez vezető folyamatot. Ha csökken a koszorúér átmérője és csökken az átáramlás, annak vannak előzetes tünetei, amelyekre érdemes odafigyelni. Jellemző, hogy a terhelés hatására erős, markoló fájdalmat érzünk a szegycsont felett, mely nehéz légzéssel jár. Néhány percig tart, majd pihenés hatására megszűnik. De előfordulhat az is – és ez a veszélyesebb –, hogy amikor úgy alakul ki az érfalban a meszes lerakódás, hogy az nem okoz számottevő szűkületet, nincsenek átáramlási zavarok. Ezek a sérülékeny felrakódások ugyanis berepedhetnek, és ez hirtelen érelzáródáshoz vezethet. Az infarktusok csaknem felét semmiféle tünetegyüttes nem előzi meg. A megelőzés egyik igen fontos lehetősége a koleszterinszint csökkentése.
Tehát a magas koleszterinszint még nem betegség, de viszont azzá válhat. Egy olyan betegség amelynek azonnali tünetei vannak, hamarabb cselekvésre készteti a beteget. Ha ennek tudatában van, mindent megtesz, hogy meggyógyuljon – a magas koleszterintszint esetében viszont a tünet később jelentkezik. Ezért fontos tudatosítani a páciensekben, hogy ha csökkentjük a magas koleszterinértéket, akkor elkerülhető a szív- és érrendszeri katasztrófák jelentős hányada.
