A nők körében a leggyakoribb daganatos megbetegedés az emlőrák. Növekvőben van az újonnan diagnosztizált esetek száma, Szerbiában eléri a négyezret, Vajdaságban pedig évente 500-600 nő betegszik meg. A becslések szerint a világon az idén mintegy 1,5 millió nőnél állapítják meg a kórt. A sikeres gyógykezelés előfeltétele a betegség korai felfedése. Az emlőrák esetében nem létezik elsődleges megelőzés, gyakorisága azonban csökkenthető megfelelő életmóddal, ami rendszeres mozgást, egészséges táplálkozást, optimális testsúlymegtartást, az alkoholos italok és a dohányzás kerülését jelenti. Emellett nagyon fontos teendő a mellek rendszeres önvizsgálata – hangsúlyozta dr. Vickó Ferenc, a kamenicai onkológiai intézet sebész-onkológusa A nő egészsége és a rák címmel megtartott, a VMSZ újvidéki szervezetének Női Fóruma által szervezett minapi újvidéki előadáson.
Élete folyamán minden negyedik nő – az esetek 80 százaléka csomó vagy pedig fájdalom miatt – keresi fel az orvost, aki a tünetek alapján mérlegeli annak gyanúját, hogy a beteg emlőrákban szenved-e vagy sem. Az újonnan megjelent csomó, az olyan gyulladások, amelyek nem reagálnak az egyhetes antibiotikumos kezelésre, vagy az újratöltődő, újrajelentkező ciszták esetében az általános orvos is végezhet aszpirációs leszívást, ha van hozzá megfelelő képzése, amennyiben nincs, szakorvoshoz küldi a páciensét.
A fájdalom gyakran együtt jár a csomó megjelenésével, ha ez hatással van a nő életmódjára, zavarja az álmát, nem reagál a megnyugtatásra, esetleges elasztikus melltartó viseletére, a megszokott fájdalomcsillapítókra, az állandó egyoldalú fájdalom a változó korban lévő nőknél, a mellek alakjának a megváltozása, a mellbimbó elváltozása, behúzódása, bimbóváladékozás minden 50 év felüli nőnél, a pozitív családi anamnézis mell- és petefészekrákra – ezek azok az okok, amikor feltétlenül szakorvoshoz kell fordulni.
A diagnózis felállításához szükséges vizsgálat háromlépcsős: a fizikai tapintás, a mammográfia és az ultrahang.
A nők számára általános tudnivaló, hogy az ultrahangos vizsgálat nem kötődik korhatárhoz, mammográfiára a 40 év feletti nőknek kétévente egyszer kellene jelentkezniük, függetlenül attól, hogy van-e valamilyen panaszuk. A szűrés – amely szintén mammográfiával történik – célja, hogy felfedjék a különféle elváltozásokat azok között, akik egészségesek, vagy nem tudnak a betegségről.
A mellrák olyan daganatos megbetegedés, amely lassan alakul ki – hangsúlyozta dr. Vickó Ferenc. A számítások szerint egy rosszindulatú csomó három év alatt nő meg egy centisre. A jól képzett szakorvos azonban már az öt milliméteres elváltozást is ki tudja tapintani. Az így felfedett csomók 20 százaléka nem látszik a mammográfián. Ez pedig azt jelenti, hogy nem elegendő csupán a mellek mammográfiai és ultrahangos vizsgálata. Ha ugyanolyan sűrűségű a csomó felépítése, mint a mell állománya, megtörténhet, hogy négycentis csomókat sem mutatnak ki.
A diagnózis felállítása azt jelenti, hogy citológiai vagy szövetmintát kell venni a csomókból, a gyógykezelés menetének tervezése céljából. Az aszpirációs biopszia alkalmával injekciós tűvel sejteket vesznek abból a csomóból, amit ki szeretnének vizsgálni, nálunk azonban kevés az olyan patológus, aki a sejtek alapján meg tudja állapítani, hogy milyen tulajdonságú elváltozásról van szó. Úgyszintén a műtét előtt nem minden beteg esetében készül szövetminta, az operáció alatt végzik el az elemzést. Nem mindenütt működik az a gyakorlat sem, hogy már a műtét előtt egy bizottság meghatározza a gyógykezelés további menetét, azaz mire számíthat a beteg.
A tízéves túlélés az egy centiméteres vagy ennél kisebb tumoroknál 97,5 százalék. Ami azt jelenti, hogy az ilyen betegek esetében ennyi idő elteltével sem jelentkezik újra a betegség. Egy előrehaladott elváltozásnál erre 60-70 százalék az esély, ami óriási különbség. Sajnos nálunk átlagban a nők akkor jelentkeznek az orvosnál, amikor a tumor nagysága már elérte 2,5 centimétert. A betegség korai felfedésével azonban jelentősen nő a gyógyulás esélye. Az országban, ezen belül Vajdaságban is az idén rendszeres mellrákszűrési program kezdődik. Szerbia ugyanis 47 mammográfiát kapott Japántól, ennek köszönhetően sok új elváltozást sikerül felfedni, és 1-2 év múlva már számítani lehet a mellrákban elhunytak számának mintegy 30 százalékos csökkenésére, ami óriási eredmény – hangsúlyozta dr. Vickó Ferenc.
Az előadás második részében Berényi Éva, az újvidéki székhelyű RákInfó koordinátora ismertette a daganatos megbetegedésekben szenvedők, azok családtagjai, hozzátartozói megsegítése céljából alakult lelkisegély-szolgálat munkáját.
