2024. szeptember 5., csütörtök

Védőoltás – miért jó, ha kötelező?

Az idén április 23-án kezdődött és 30-áig tart az európai immunizációs hét

Alig 200 éve alkalmazta Edward Jenner angol orvos az elsővédőoltást, a himlő elleni vakcinát. Jórészt a védőoltásoknakköszönhető, hogy megszűntek azok a nagy járványok, melyek következtében még néhány évtizeddel ezelőtt is minden 100 megszületett csecsemőből 20 nem érte meg az első születésnapját. A himlőt végleg felszámolták, és évtizedek óta nem észleltek torokgyíkot vagy járványos gyermekbénulást.

A védőoltásokat életbiztosításnak tekinthetjük az adott betegséggel szemben. Az életbiztosítás esetében is a legjobb, ha soha nem kerül arra sor, hogy igénybe kelljen venni, de egy esetleges baj esetére azért megkötjük. A védőoltásnál is így van. Lehet, hogy sosem találkozunk azzal a betegséggel, ami ellen be vagyunk oltva, de ha megfertőződünk, oltás híján bármi megtörténhet, veszélybe kerülhet az egészségünk, vagy akár az életünk is.

Kanyarójárvány Európában

Sajnos még ma is számos fertőző betegség veszélyeztet bennünket. Az új kórokozók terjedésének és a régiek újbóli felbukkanásának megakadályozása, valamint a velük szembeni gyors és összehangolt védekezés a nemzeti egészségügyi hatóságok és az európai intézmények közös felelőssége. A védőoltás kétségtelenül az egyik leginkább költséghatékony közegészségügyi eszköz a lakosság fertőző betegségekkel szembeni védettségére. Bizonyos védőoltások megítélése és elterjedtsége azonban nem tükrözi elegendő mértékben tényleges hasznukat.

A WHO Európai Régiójában az oltottsági arány igencsak változatos képet mutat. Az oltatlan személyek, gyermekek teljesen védtelenek a védőoltássalmegelőzhetőfertőző betegségekkel szemben, éppen ezért folyamatosan előfordulnak igen erősenfertőző betegségek is. Jelenleg Európa kanyarójárvánnyal küzd. A WHO szerint az utóbbi hónapokban a kontinens 33 országában több mint 6500 megbetegedést észleltek, az esetek háromnegyedét Franciaországban jelezték. A WHO az oltás hiányát teszi felelőssé a megbetegedések számának emelkedéséért, különösen a 10 és 19 évesek körében fordul elő, hogy sokan nem kaptak védőoltást. Ahhoz azonban, hogy hasonló járványokat el lehessen kerülni, a lakosság 90 százalékát be kell oltani – mutatott rá a WHO.

Dr. Svetlana Ilić


Franciaország mellett Spanyolországból is sok esetet jeleztek. Andalúziában a kanyaró két nagy hullámában hatszázan betegedtek meg október óta. Svájcban is növekedett a kanyaróban szenvedők száma, 2010 végén 321 esetről tudtak, a legtöbben az alpesi ország francia határvidékén, Genf kantonban kapták el a kórt.

2005-ben az európai régióban csaknem 600 000 csecsemő nem részesült alapimmunizálásban torokgyík, szamárköhögés és merevgörcs (tetanusz) ellen.

Bár az oltási szövődményekelhanyagolhatóak, egyesek, személyiségi jogokra hivatkozva és másokat veszélyeztetve megtagadják a vakcinák beadatását gyermeküknek. Németországban például, ahol nem kötelező a kanyaró elleni oltás, járványok ütik fel a fejüket, évente körülbelül százezren betegednek meg és tucatnyian bele is halnak. Ahol nem oltanak (pl. Afrika nagy részén), százezrek pusztulnak bele ebbe a kórba.

Vajdasági akció

– Az Európai Járványügyi Központ (ECDC) arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a vakcinák az egészségmegőrzés igen hatékony eszközei. E célt szolgálja az immár hatodik alkalommal megszervezett európai immunizációs hét is, melyre az idén április 23-a és 30-a között kerül sor – mondja dr.Svetlana Ilić,a Vajdasági Közegészségügyi Intézet járványtani szakorvosa. – Az európai immunizációs hét azt az üzenetet szeretné eljuttatni az emberekhez, hogy az összes gyermek immunizációja szükséges a fertőzésekmegelőzéséhez az életük védelme érdekében. A kezdeményezéssel felhívjuk a szülők figyelmét a védőoltások fontosságára, az egészségházakban pedig ellenőrzik a betegkartonokat, illetve azt, hogy felvették-e a gyermekek a védőoltást, és értesítik azokat, akik ezt elmulasztották.

A védőoltás lényege, hogy segít a fertőző betegségek elleni védekezésben. A bejuttatott anyag a fertőzést létrehozó, vagy toxint termelő kórokozó elölt vagy legyengített variációját juttatja a testbe. A bejutott anyagot az egészségesen működő immunrendszer felismeri, és mivel idegen természetű, ezért megindítja ellene a támadást. A szervezet elraktározza az információt róla, és egy esetleges valódi fertőzés esetén a testet már felkészülten éri a betegség. A legtöbb vakcinát gyermekkorban kapjuk meg.

A Vajdasági Közegészségügyi Intézet legfrissebb adai szerint 9500 fertőző megbetegedést jegyeztek, az esetek zöme – 92 százaléka – légúti fertőzés. Csaknem 2000-ren betegedtek meg bárányhimlőben, 620-an kaptak tüdőgyulladást, 93 skarlátos esetet jegyeztek, továbbá 73 fertőző mononucleosist (egymagvú fehérvérsejtek kóros megszaporodása a vérvben) és 28 tuberkulózist. Fertőző gyermekbetegségekről lévén szó – ellenük szisztematikusan folyik az immunizáció – egyetlen esetet sem regisztráltak, ami jó eredménynek könyvelhető el – hangsúlyozta dr. Svetlana Ilić.

Kullancsveszély!

A múlt hónapban 12 Lyme-kóros esetet regisztráltak. Ennek kapcsán megkérdeztük, hogy milyen az álláspont a kullancs elleni védőoltással kapcsolatban, lehet-e nálunk beszerezni, illetve aki teheti, az hozathat magának külföldről?

A kullancsok rengetek betegséget terjeszthetnek, tudni kell azonban, hogy ezek közül kettő jelent igazán komoly veszélyt ránk nézve: a vírus okozta agyvelőgyulladás és a Lyme-kór, amit a Borrelia burgdorferi nevezetű baktérium okoz. Fontos azonban leszögezni, hogy a védőoltás csak és kizárólag az előbbi ellen jelent védelmet, a Lyme-kór kialakulását egyáltalán nem befolyásolja az oltás! Attól még, hogy valaki be van oltva kullancsencephalitis ellen, nem jelenti azt, hogy nem kell és átvizsgálnia magát, ha kullancsok által fertőzött területen járt. A Lyme-kórnak semmi köze az agyvelőgyulladás elleni oltáshoz, mivel két, teljesen eltérő kórokozó a felelős a két betegségért. A környező országokban, Magyarországon, Horvátországban, továbbá Szlovéniában létezik védőoltás a kullancsencephalitis ellen, de beszerzésüket nem ajánljuk. Minálunk a hivatalosan alkalmazott és az általunk ajánlott védőoltásokat meghatározott előírásoknak megfelelő feltételek mellett szerezzük be, tároljuk és hozzuk forgalomba, ezt mi ún. hideg vonalnak nevezzük. Nagyon fontos a védőoltás biztonságossága, vagyis hogy nem volt kitéve hőmérséklet-változásnak, ami a legtöbb esetben veszélyezteti a minőségét. Ezért nem ajánljuk, hogy bárki is saját maga vásároljon külföldön védőoltást, és arra számítson, hogy az egészségházban beadják neki, mert ezt nem fogják megtenni. Kizárólag garantált minőségű védőoltás adható be, amit aláírással kell bizonyítani. A hazai immunizációs naptár nem irányozza elő a kullancsencephalitis elleni védőoltást, így az egészségházakban nem vehető fel – mondta a doktornő.