Noha az Európai Unióban egyre kevesebben dohányoznak, a dohányosok az uniós lakosságnak még mindig az egyharmadát teszik ki. A daganatos, a szív- és érrendszeri, illetve a légzőszervi megbetegedések nagy része hozható összefüggésbe ezzel a káros szenvedéllyel. A lakosság egyre több információhoz jut a témával kapcsolatban, ezért a veszélyeztetett csoportok egyre jobban igénylik a védelmet a betegséget, fogyatékosságot vagy akár halált okozó dohányfüsttel szemben.
A dohánytermékek egészségkárosító hatásával szerencsére egyre többen tisztában vannak, ezért számos országban azt igyekeznek elérni, hogy az emberek elsősorban ne szokjanak rá a dohányzásra, a cigarettázók pedig hagyjanak fel káros szenvedélyükkel. A kormányok figyelmet fordítanak arra is, hogy a lakosságot megvédjék a passzív dohányzástól, és korlátozzák a cigarettázás népszerűsítésére irányuló reklám- és marketingtevékenységet. Jogi intézkedések, projektumtámogatások és tájékoztató kampányok révén lépnek fel a probléma megoldása érdekében. A dohányzás elleni stratégia fontos elemét képezi azoknak a tevékenységeknek, amelyek a megelőzést és a leszokást hivatottak segíteni Európa-szerte.
Három hónappal a lakosság dohányfüst elleni védelmét hivatott szerbiai törvény elfogadása után, 2011. február 23-a és március 2-a között az egészségügyi minisztérium felülvizsgálta, milyen eredményt hozott a múlt év november 1-jén életben lépet jogszabály. A felmérés szerint növekszik a vonatkozó törvény támogatottsága, a megkérdezettek mintegy 80 százaléka vélekedett úgy, hogy szükség volt rá, összehasonlításképpen: a múlt év novemberében a szerbiai lakosság háromnegyede vélekedett így.
A kutatások azt bizonyítják, hogy az emberek 92 százaléka tudatában van annak, hogy akik dohányoznak, nemcsak saját, hanem közvetlen környezetüknek is ártanak, és ezzel számos betegség fenyegeti őket.
A tavaly novemberben végzett kutatásokkal ellentétben most jelentősen csökkent azoknak a száma, akik ki vannak téve a dohányfüst káros hatásának, ez a veszélyeztetettség a munkahelyeken 45 százalékról 35-re, az oktatási intézményekben 44-ről 23 százalékra csökkent. Az egészségtudatos életmódra vall az is, hogy az eddigi 48 százalék helyett most 42 százalékban engedélyezi a lakosság, hogy otthonában valaki cigarettára gyújtson.
A dohányosok is változtattak szokásaikon, a megkérdezettek egyharmada úgy vélekedett, hogy kevesebbet szív el, mint korábban, minden ötödik pedig azt fontolgatja, hogy leszokik a káros szenvedélyéről. Az egykori dohányosok 38 százaléka pedig azt mondta, hogy az idevágó törvény életbelépése után hagyott fel a cigarettázással.
A felmérés alapján a minisztérium azt a következtetést vonta le, hogy Szerbia lakossága tudatában van annak, hogy a törvény az egészségüket szolgálja, és védi a dohányzás kimutathatóan káros hatásaitól.
Egyébként Európában az elkerülhető egészségügyi kockázatok sorában a dohányzás áll az első helyen, mivel több egészségügyi problémát okoz, mint az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás, a magas vérnyomás, a túlsúly vagy a magas koleszterinszint. A dohánytermékek fogyasztása évente 650 000 európai lakos korai halálát okozza. Ez megdöbbentő adat, hiszen több, mint Málta, illetve Luxemburg teljes lakossága. Az elhunytak mintegy felének életkora 35–69 év; ez pedig jóval elmarad az európaiak várható átlagos élettartamától.
A legújabb kutatásokból kiderül, hogy nemcsak azért érdemes leszokni, mert ezzel csökken egy egész sor betegség kockázata, de azért is, mert ezzel az agyunk bizonyos területét is megerősítjük. Dublini orvosok arra jöttek rá, hogy a dohányzásról leszokott emberekben aktívabbak az akaraterőért felelős agyterületek. Ahhoz viszont nem kell tudományos kísérlet, hogy tudjuk: nagyon nehéz leszokni a dohányzásról. Ha azonban valóban szeretnénk, érdemes szakembereket felkeresni. A komoly dohányosoknak segíthetnek a gyógyszerek, a nikotintapasz, a nikotinos rágó. Hasznosak lehetnek az olyan apró trükkök is, mint az, hogy gondoljuk végig jellemzően, mikor, milyen helyzetekben gyújtunk rá, és találjuk ki – már a leszokás előtt –, mivel helyettesítjük majd a cigit pl. az evés után. Egyébként bizonyítottan sokat segít az is, ha nem egyedül próbálkozunk a leszokással.
