Pontosan egy évvel ezelőtt kezdődött el az a projektum, amelynek az a célja, hogy a civil szervezetek hálózatának kiépítésével a migránsok megvalósíthassák alapvető jogaikat amíg Szerbia területén tartózkodnak. Összesen 20, 15 szerbiai és 5 macedón szervezet alakította ki ezt a hálót – tudtuk meg Marija Tomićtól, a projektum egyik megvalósítójának, az Ana és Vlade Divac Alapítványnak a munkatársától.
A Segítség az úton projektumot az alapítvány az Arbieter-Samariter-Bund Deutschland-ASB szervezettel, az Újvidéki Humaritárius Központtal és a Helsinki Emberjogi Bizottsággal közösen valósítja meg. A migránsok többsége még mindig az emberkereskedők áldozatai, és sokszor nem is tudják. A legújabb adatok szerint megnőtt a Törökországon és Bulgárián keresztül érkező iraki családok száma, csakúgy mint a szülői kíséret nélkül érkező kiskorúak száma. Sőt Belgrádban újra jelen vannak azok a migránsok, akik addig az ország déli településein létrehozott központokban tartózkodtak. Októberben 100–200 migráns tartózkodott a fővárosi autóbusz-pályaudvar környéki parkokban.
A migránsok többsége továbbra sem kíván Szerbiában maradni, folytatni szeretné az útját Nyugat felé, így nem kéri a menedékjogi folyamatok elindítását. Alapelképzelésük, hogy illegálisan lépjék át a szerb–magyar határt. A sokszori próbálkozás után azonban végül a nyilvántartás mellett döntenek és valamelyik befogadóközpontba kerülnek, hogy kivárják a sorukat. Ám ez is sok esetben egy-két évig eltart.
Ana Stefanovićtól, a belgrádi Válságpolitika és Reagálás Központjának jogászától megtudtuk, a rendőri nyilvántartásba vétel után 72 óra áll a migránsok rendelkezésére, hogy elhagyják az ország területét. Mivel ez nagyon rövid határidő, menedékjogért folyamodnak, az eljárás azonban nagyon hosszadalmas. Valójában többségük nem is várja ki a folyamat végét. Az idén csupán három esetben hagyta jóvá az állam a kérelmet. Mint megtudtuk, mivel az eljárás hosszadalmas és nehézkes, számos problémát állít más intézmények elé is, és emiatt igény mutatkozott egy új menedékjogról szóló törvény kidolgozáséra. Ez már elkészült és parlamenti eljárásba került, csak még nem tűzték napirendre. Kiemelte, ezzel a törvénnyel több problémát meg tudnának oldani, sőt a menedékjoggal való visszaélést is megnehezítené, s azok, akik valóban menedékjogért folyamodnak, hatékonyabb eljárásban részesülnének.
A tegnapi sajtótájékoztatón rámutattak arra, hogy az Ana és Vlade Divac Alapítvány nemcsak a migránsok megsegítése érdekében munkálkodik, hanem azokra a közösségekre, önkormányzatokra is gondol, akiket sújt ez a probléma. Már volt projektumuk több, ezúttal is egy új pályázatot írtak ki a szabadkai, šidi és a preševói polgári csoportosulások, alapítványok és egyesületek számára, amelyek saját életminőségük, környezetük javítását szorgalmazzák a migránsok és a lakosság közreműködésével. A polgári csoportosulások legfeljebb 200 ezer dinárért folyamodhatnak, az alapítványok és az egyesületek pedig legfeljebb 700 ezer dinárt kaphatnak. A pályázat január 20-ig áll nyitva.
(Bővebb tájékoztatás az alapítvány honlapján található.)
