Pontos adat nincs, de feltételezések szerint az utóbbi húsz évben nem kevesebb, mint 10 000 orvos hagyta el Szerbiát, hogy szaktudásával külföldön a sokszorosát keresse meg annak, amit itthon kaphat.
A Szerbiai Orvosi Kamaránál évente mintegy 800 orvos kéri a jó gyakorlatot bizonyító certifikátumot, ami egyes országokban elengedhetetlen az állásszerzéshez – írja a Politika. (A jó gyakorlat vagy bevált gyakorlat – angolul best practice – a vállalati menedzsment és minőségbiztosítás területén olyan, rutinszerűen végzett tevékenységre utal, ami széles körű tapasztalatokon alapul.) Feltehetően nagyjából 400 orvos azért kér ilyen bizonyítványt, hogy hétvégén a környező országokban vállalhasson munkát, mintegy 200-an pedig továbbképzésre mennek külföldre.
A Német Orvosi Kamara februárban megerősítette, hogy náluk 460 szerbiai orvos dolgozik. Korábban Németországban nehéz volt honosítani a diplomákat, ma már jóval könnyebb, mert orvoshiánnyal küzdenek. A nagyobb fizetés és a jobb munkafeltételek végett a szerbiai orvosok a sokkal gazdagabb országok felé veszik az irányt, ugyanakkor Bosznia-Hercegovinából és Montenegróból ide érkeznek egészségügyi dolgozók.
Milan Dinić, a Szerbiai Orvosi Kamara igazgatója szerint az egészségügyi személyzet kivándorlásánál is nagyobb gond, hogy „a szakemberek általában nagyvárosokban szeretnének dolgozni, tanulmányaik befejeztével nem akarnak visszatérni a kisebb települések egészségügyi intézményeibe”.
Georgiosz Konsztantinidisz, a Szerbiai Egészségügyi Intézmények Kamarája igazgatótanácsának elnöke azt mondja, a fejlett országokban legkevesebb háromszor, de akár hétszer is nagyobb az orvosok fizetése, mint Szerbiában. Az orvosprofesszorok havonta 4000–5000 eurót keresnek.
„Nehéz megakadályozni az egészségügyi dolgozók kivándorlását, az egyedüli mód a béremelés. Növelik ugyan a fizetésüket, de nem kellő mértékben. Románia is hasonló gondokkal küzdött, ezért az orvosok fizetését 1000-ről 2800 euróra emelték, a nővérekét pedig 530-ról 980 euróra, így sikerült csökkenteniük a migrációt” – mondta Konsztantinidisz.
Radica Ilić, az egészségügyi nővérek és technikusok szakszervezetének elnöke azt nyilatkozta, hogy az ország több mint 150 egészségügyi intézményében munkaerőhiány tapasztalható, ezért várható, hogy a következő évtizedben az állam lehetővé teszi az egészségügyi szakmákra való átképzést. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: nem csak Szerbia küzd ilyen problémával. Előfordul, hogy a németek külföldön már a középiskolákban toborozzák az egészségügyi személyzetet, ami sokkal olcsóbb megoldás, mint saját kádert kinevelni.