A nemzetközi együttműködés megújítására szólított fel Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója, mert attól tart, hogy húsz év múlva, 2040-re beköszönt „a harag kora”, amelyben az egyenlőtlenségek meghaladhatják a kapitalizmus XIX. századi aranykorszakára jellemző szintet.
Washingtonban, a Kongresszusi Könyvtárban kedden tartott előadásában a főigazgató egy olyan új multilaterális rendszer létrehozását szorgalmazta, amely biztosítja, hogy az országok együttműködjenek az életszínvonal javításában, a kormányok és intézmények elszámoltathatóak, tevékenységük átláthatóbb legyen, a globalizáció gazdasági áldásaiból mindenki részesüljön, ne csak néhány kiválasztott.
Christine Lagarde a beszédét tartja (Fotó: Beta/AP/Xinhua)
„A nemzetközi együttműködés létfontosságú, nem fakultatív” – mondta Christine Lagarde, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi világban számos kihívás – a tömegpusztító fegyverektől kezdve a kíberbiztonságon át az összekapcsolt pénzügyi rendszerek jelentette kockázatig – nem ismer határokat, így a szolidaritás önös érdek.
A nemzeti érdekek elsőségét hirdető és a belpolitikára összpontosító irányvonal veszélyeire figyelmeztetve Lagarde leszögezte, hogy helyre kell hozni a világkereskedelmet, folytatni a kereskedelmi feszültségek feloldását és javítani kell a kereskedelem rendszerét, felszámolva a torzulásokat okozó szubvenciókat, és megvédve a szellemi tulajdonjogokat.
Az Egyesült Államok és a Kína közötti 90 napos kereskedelmi tűzszünetet jelentős fejleménynek nevezte Christine Lagarde, ám azt is kifejtette, nem biztos abban, hogy a két országnak sikerül három hónap alatt megállapodásra jutnia.
„Az a fontos, hogy a két fél megértse egymást, megállapodjanak az alapelvekről” – fogalmazott.
A valutaalap főigazgatója új nemzetközi adórendszer kialakítását is szorgalmazta, emlékeztetve arra, hogy a vállalatok globális jelenlétére a kormányok nem találták meg a helyes fiskális lépést. Bírálta a nagyvállalatok adóoptimalizálási stratégiáit, amelyek a jogi kiskapuk kihasználásának révén a minél kevesebb adó megfizetését célozzák.
Christine Lagarde szerint húsz év múlva egymásnak feszülhetnek a technológiai óriásvállalatok a gyenge államokkal, a Föld lakosságának egy része akár 120 éves koráig is élhet, miközben mások szegénységben tengődnek. „A vágyak és a realitás közötti szakadék” olyan mértékűvé válik, ami „táplálhatja a haragot és keserűséget” – mondta Lagarde, aki mindazonáltal optimista, lehetségesnek tartja, hogy a „leleményesség kora” jön el, amikor a gazdaságok a szolgálatukba állítják a megújuló energiákat, a nőket jobban integrálják a munka világában, és a nagyvállalatok társadalmi felelősségük tudatában cselekednek.
