– Több mint négy hónapja tárgyalunk az Európai Bizottsággal (EB) az acélkvóta kérdéséről, elemzéseket, független tanulmányokat mutattunk be Brüsszelnek, és mindent megtettünk Szerbia és a smederevói Vasművek védelméért – nyilatkozta Ana Brnabić kormányfő annak kapcsán, hogy szerdai hír szerint az Európai Unió tagállamai támogatták azt az EB-indítványt, hogy véglegesítsék az acélimport korlátozására tavaly nyáron elfogadott ideiglenes védőintézkedéseket. Ezek célja az európai termelők védelme, az acélimporttal kapcsolatos washingtoni megszigorítások ugyanis az EU felé irányították át a nemzetközi kereskedelmet. Az uniós határozat a tervek szerint február 4-én lép életbe, várhatóan három évre szól, azzal, hogy a 25 százalékos védővámot „csak a kereskedelem szokásos szintjének meghaladása esetén” alkalmazzák.
Az eddigi, ideiglenes védőintézkedések Szerbiára nem vonatkoztak, s a belgrádi illetékesek minden érvet bevetettek annak érdekében, hogy így is maradjon. Ezzel szavatolnák, hogy a smederevói Vasművek, a gazdasági fejlődés egyik kulcsfontosságú húzóereje, amely 2016 óta a kínai Hesteel tulajdonában van, továbbra is teljes kapacitással tudjon üzemelni.
A miniszterelnök azt mondta, hogy megvitatta a témát Cecilia Malmström kereskedelmi biztossal, korábban pedig Jean-Claude Junckerrel, az EB elnökével, ezenkívül Federica Mogherini külügyi főképviselővel és Johannes Hahn bővítési biztossal is tárgyalt róla.
A szerb kormányfő úgy fogalmazott, az Európai Unió bizonyos tekintetben rákényszerült erre az intézkedésre, de ez nem irányul sem Szerbia, sem a Nyugat-Balkán, sem Kína ellen. Az Egyesült Államok volt az, amely először élt a protekcionista lépések lehetőségével, s ezzel „éppen az Unió legérzékenyebb piacát célozta meg” (az első lépés az EU megalakulása felé az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása volt 1951-ben azzal a céllal, hogy a tagállamok megosszák egymás közt szén- és acéltartalékaikat). Brnabić véleménye az, hogy „ebben a pillanatban a (smederevói) Vasművek teljes biztonságban van”, de hozzátette, „az intézkedéseknek mindenképpen Szerbia felé is kell irányulniuk, akárcsak az EU-n kívüli többi ország felé – kivéve azokat, melyeket a Kereskedelmi Világszervezet kizárt –, tehát a kvótákat minden ország megkapja”. Az EU az erga omnes elv alapján intézkedik, tehát nem számít, honnan jön az áru.
Az EU-ba a legtöbb acélt Kína, India, Oroszország, Dél-Korea és Ukrajna szállítja. A becslések szerint a smederevói vasművek (Železara) évi maximális termelése 2,2 millió tonna acél. 2017-ben 1,5 millió tonnát termelt, ebből 774 000 tonnát exportált az EU-ba, ami az uniós termelés 1,5 százalékának felel meg. Tavaly mintegy 13 százalékkal növekedett a termelés Smederevóban.
Uroš Delević, a nagy-britanniai John H. Dunning Gazdasági Intézet munkatársa a Politika napilap megkeresésére annak a véleményének adott hangot, hogy ha az Európai Unió korlátozná bárminemű áru kivitelét Szerbiából, az nem lenne összhangban az uniós elvekkel, hiszen kapcsolatainkat éppen a szabadkereskedelemre alapozzuk.
– Az utóbbi két évben több mint 30 százalékkal nőtt a szerbiai vas és acél kivitele az EU-ba, és Kína ebben az időszakban ugyanennyivel csökkentette az Unió piacára irányuló exportját. A Vasművek átvétele után Kína, mint várható is volt, növelte a Szerbiába való szállítást. 2015-ben még 400 000 dollár értékű nyersvasat hoztunk be, 2017-ben már a 7 millió dollárt is meghaladta az összeg – mondja Delević. Szerinte lényegében ez az, amit az EU meg szeretne akadályozni: Szerbia más országokkal való kereskedelmének bővülését. Ilyen értelemben Brüsszel a kvótáktól a vámakadályokig mindenféle lépéseket tehet, ez azonban nem legitim eljárás a részéről.
