Szakértők szerint költségvetési szempontból hosszú és rövid távú kedvezőtlen következményei is lennének az egyre gyakrabban emlegetett rendkívüli választásoknak. Danko Brčerević, a Költségvetési Tanács vezető közgazdásza azt nyilatkozta a Beta hírügynökségnek, hogy a közvetlen következmény a 20 millió eurós választási költség lenne. Ez nem sodorná ugyan veszélybe az államkasszát, mégis jelentős összegnek számít.
Az előrehozott választások hosszú távú, káros következményei közé tartozik Brčerević véleménye szerint a fizetési osztályok bevezetésének elodázása. A rendszert már tavaly ki kellett volna dolgozni, aztán 2019-re halasztották, ha pedig az idén választások lesznek, tovább húzódik a bizonytalanság. Elnapolják a közvállalatok, elsősorban a Szerbiai Villanygazdaság reformját is, „ebben az állami vállalatban eddig sem történt különösebb előrelépés reformügyben”, s azzal is számolni kell, hogy későbbre halasztják a közalkalmazottak létszámának optimalizálását és annak megállapítását, hol van munkaerő-fölösleg, és hol szakemberhiány.
Brčerević szerint a tavaszi választások elodáznák az egészségügyi, oktatási és más reformokat. Rontanának továbbá a gazdasági légkörön, miközben már így is alacsony a növekedési ráta, és sokkal több magánberuházásra lenne szükség.
