Sokadszorra az elmúlt néhány évben ismét bejelentették, hogy hamarosan magánosíthatják, azaz eladhatják a Kereskedelmi Bankot (Komercijalna Banka). A Szerbiai Rádió és Televízió hírösszeállítása szerint a szerb kormány abban állapodott meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel, hogy február végéig dönt a szóban forgó részvénytársaság magánosításról. Ezt a megállapodást Szerbia részéről Ana Brnabić miniszterelnök, Jorgovanka Tabaković bankkormányzó és Siniša Mali pénzügyminiszter írta alá. Sajtóértesülések szerint az egyik legkomolyabb érdeklődő az amerikai egyesült államokbeli Ripplewood Advisors L.L.C. beruházási társaság. Az IMF küldöttsége jelenleg is tárgyal a Szerb Nemzeti Bank illetékeseivel a lehetséges magánosításról, illetve annak a részleteiről.
Siniša Mali elmondása szerint pillanatnyilag az a terv, hogy az állam a Kereskedelmi Bank tekintetében kivonul azokból az ágazatokból, amelyekben nincsen rá szükség. A pénzügyminiszter nem pontosított azzal kapcsolatban, hogy ez pontosan mit jelent, azt viszont hozzátette, hogy a másik terv megfelelő légkört biztosítani, egyrészről a magánszféra, másrészről pedig az állami szektor számára. Mali szavai szerint a versenypályázatot júniusban írhatják ki, szeptemberben pedig közzétehetik az eredményeket.
Milorad Filipović, a Belgrádi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának tanára arra mutatott rá a szerb kormány és az IMF közötti megállapodás kapcsán, hogy ez nem kötelező erejű, csupán iránymutató jellegű, vagyis Szerbiának nem „muszáj” eladnia részvényeit.
Ezzel ellenben alig két héttel ezelőtt olyan sajtóértesülések láttak napvilágot, hogy az állam, amelyik jelenleg a Kereskedelmi Bank részvényei 41,7 százalékának a tulajdonosa, az Európai Újjáépítési-és Fejlesztési Banktól (EBRD) megvásárolhatja az annak a tulajdonában lévő részvényeket – 24,4 százalék –, továbbá a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC), a Világbank-csoport öt intézménye egyikének a részvényeit – 10 százalék –, valamint a német és a svéd beruházó részvényeit. Ebben az esetben az államnak 252 millió eurót biztosan ki kellene fizetni a részvényeseknek, írta a Blic napilap. Szerbia 2006-ban arra kötelezte magát, hogy amennyiben nem kezdi meg a Kereskedelmi Bank magánosítását, a részvényesek pedig el akarják adni saját részvényeiket, az előbb említett, előre meghatározott összeget fizeti ki a részvényeseknek, az EBRD-nek, az IFC-nek, továbbá a német DEG-nek és a svéd Swedfund-nak, ezek ugyanis 2006 és 2009 között 170 millió eurót ruháztak be a Kereskedelmi Bank részvényeibe. Az előbb említett részvényesek az elmúlt években több alkalommal jelezték, hogy eladnák részvényeiket.
Milojko Arsić, a Közgazdaságtudományi Kar tanára akkor a Blicnek nyilatkozva kifejtette: ha Szerbia nem magánosítja a Kereskedelmi Bankot, az hatalmas veszteséget termel az országnak. Mint azt hozzátette, bebizonyosodott, hogy az állam nem megfelelő módon irányítja a vállalatokat és a bankokat. Utóbbiakkal gyakran visszaél a kivételezett üzletemberek finanszírozásának céljával, jegyezte meg Arsić.
