A magyar–szerb kapcsolatok olyan gyorsan fejlődnek az utóbbi néhány évben, hogy jószerével már nagyon nehéz követni őket. Nagyon fontos, hogy a két ország között ma már nincsenek nyitott kérdések, így arra nyílik lehetőségünk, hogy számos más kérdésre koncentráljunk – emelte ki Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete a gazdasági-kereskedelmi kapcsolat gyors fejlődéséről szóló előadásában, amelyet a Vajdasági Magyar Szövetség belgrádi szervezetében tartott meg a minap.
Fotó: Miklós Hajnalka
– Az elmúlt négy-öt évben nem volt olyan esztendő, hogy a magyar és a szerb kormányzat tagjai ne találkoztak volna legalább egy alkalommal – mutatott rá a nagykövet a politikai viszonyok alakulására. 2014 óta kialakult gyakorlat szerint minden évben szerveznek egy kormányzati csúcstalálkozót, de a két ország miniszterei emellett is folyamatos kapcsolatot tartanak fenn, valamint Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a jövő héten pénteken részt vesz Aleksandar Vučić államfői beavatásán.
Pintér Attila elmondta, a politikai viszonyok fejlődése mellett a kereskedelmi-gazdasági viszonyok is legalább ilyen gyorsan fejlődtek, így a kétoldalú kereskedelmi forgalomban évről évre újabbnál újabb rekordok dőltek meg. A magyarországi adatok szerint tavaly már megközelítőleg 2 milliárd euró volt a kereskedelmi forgalom, 2017 első három hónapjában pedig a kétoldalú forgalom elérte a 620 millió eurót. A magyar kivitel Szerbiában majdnem 23 százalékkal erősödött, Szerbia Magyarországra való kivitele pedig 73 százalékkal bővült.
– Ha ezt a tendenciát folytatni tudjuk, esély van arra, hogy a forgalom 2017-ben nemhogy a 2 milliárd eurót, hanem a 2,5 milliárdot is megközelíti – mutatott rá a nagykövet, majd hozzáfűzte, hogy a jó gazdasági mutatók a jó politikai kapcsolatoknak is köszönhetők.
– Sajnos a befektetéseket illetően Magyarország nincs az első tíz befektető között Szerbiában. Mondom ezt annak ellenére, hogy 2015 óta minden évben legalább egy befektetésre sor került: 2015-ben a Tisza Automotive fektetett be Zentán, 2016-ban a Masterplast ruházott be Szabadkán, az idén pedig a Knott Autoflex becsei gyárát adtuk át. Tavaly éppen a kormányzati csúcson sikerült megnyitni Nišben az OTP dél-szerbiai regionális központját is – emelte ki.
Reményét fejezte ki, hogy az OTP Bank lehetőséget kap arra, hogy megvásárolja a Vajdasági Bankot. Reagálva a nemrég megjelent újságcikkekre, hogy a magyar kormány a Vajdasági Bank megvásárlásával szeretné befolyása alá vonni a Vajdaságot, elmondta, az OTP Bank nem állami, hanem magánbank, vagyis az OTP Bankon keresztül a magyar kormányzat nem tud senkit befolyásolni.
Pintér Attila kitért az infrastrukturális együttműködésre is. A Belgrád–Budapest vasútvonal kiépítéséről elmondta, mivel három – kínai, magyar és szerb – érdekelt fél vesz részt ebben a projektumban, nagyon nehéz az érdekeket összehangolni. Mivel kínai hitelből épül majd meg a gyorsvasút, Brüsszel árgus szemekkel figyel minden centre. Ennek ellenére az év végén már nekiláthatnak az építkezésnek.
Emellett Szeged–Szabadka–Bácsalmás–Baja vasútvonal felújítása is jelentős vasúti beruházás.
– Ez egy valamikor létező vasútvonal, és ha fel tudjuk újítani, az új vasútvonallal Észak-Vajdaság részén komoly gazdasági fellendülés kezdődhet – mutatott rá a nagykövet, és hozzátette, hogy mindenképpen szükség van erre a vasútvonalra.
– Jelenleg Szabadkáról Szegedre majd egy órát kell utazni – mondta.
Kiemelte az új közúti határátkelők megnyitásának tervét is. Jelenleg hét határátkelőhely működik a két ország között, de mindkét ország érdeke, hogy ennél több határátkelő nyíljon meg, így folynak az előkészületek további kettőnek a megnyitásáról. Remények szerint még az idén megnyílhat a Bácsszentgyörgy és Rastina közötti átkelőhely, 2019-ben pedig a Kübekháza és Rábé közötti átkelőhely is.
