A trópusi hőmérsékleti értékek, a légkondicionáló berendezések nagyobb fokú használata miatt megdőlt Szerbiában az áramfogyasztás nyári rekordja: húsz százalékkal több fogyott, mint tavaly júliusban. A Szerbiai Villanygazdaság illetékesei arról számoltak be, hogy az áramfogyasztás növekedése alapján három hőhullámot észleltek eddig a nyár folyamán, ez azonban nem kell hogy aggassza sem a polgárokat, sem a gazdasági felhasználókat, mert a vállalat szavatolni tudja a megszokott stabil áramellátást mindkét fogyasztói csoport számára. Július 5-e és 12-e között, a második hőhullám érkezésekor, Belgrádban a hőmérők higanyszála elérte a 38,2 fokot is, s akkor dőlt meg Szerbia áramfogyasztási rekordja – ismertette a vállalat képviselője.
Július 11-én 89 millió kilowattóra áramra volt szüksége Szerbia lakosságának. Az áramszolgáltató illetékesei kiszámolták azt is, hogy ha a hőmérséklet egy fokkal emelkedik a nyári forróság idején ennek következtében országos szinten 820 ezer kilowattórával növekszik az áramfogyasztás is. A villanygazdaság fontosnak tartja, hogy minél energiatakarékosabb berendezéseket használjunk, a legjobbak természetesen az A klasszisnak megfelelő gépek. Átlagos használat esetén az egy kilowattos klímaberendezés, ha naponta öt órát működik havonta 150 kilowattórányi áramot fogyaszt el, ami a kék zónába tartozó számlázás alapján 1600 dináros többletköltség.
A tegnapi, energiatakarékossággal és áramfogyasztással foglalkozó belgrádi tanácskozáson hangzott el az adat, mely szerint Szerbiában 2,5 millió olyan háztartás létezik, amelyik ötször több áramot használ el az európai átlagfogyasztásnál. A Ninamedia és a Szerbiai Villanygazdaság által szervezett konferencián ugyanakkor kiderült az is, hogy a szerbiai polgárok az utóbbi időben egyre nagyobb mértékben odafigyelnek arra, hogy csökkentsék a fogyasztást, s ennek érdekében kisebb-nagyobb beruházásokat is eszközöltek otthonaikban. A polgároknak több mint a fele használ takarékos izzókat, 38 százalékuk pedig az elmúlt néhány évben javított a lakásának és házának hőszigetelésén és a régi nyílászárókat újakra cserélte le. A Ninamedia által végzett felmérés eredménye az is, hogy a polgárok 62 százalékának otthonában nem megfelelő a hőszigetelés.
A szakértők közölték, hogy az energiahatékonyságra nem kell takarékoskodásként tekinteni, annak ugyanis semmi köze nincs az életminőséget érintő lemondásokhoz, csupán arról van szó, hogy a hatékonyság növelésével, semmit sem vonva meg magunktól, alacsonyabb fogyasztást, így elfogadhatóbb költségeket szavatolunk. Egy példát kiemelve Stefan Sikimić villamossági mérnök elmondta, hogy a hűtőberendezés falán felgyülemlett egy centiméternyi jég tíz százalékkal növeli a fogyasztást, ezért is szükséges a rendszeres tisztításuk. További konkrét példákkal élve elmondta, hogy a hagyományos izzókat is érdemes hatszor hosszabb élettartamú, takarékos izzókra cserélni, melyeket később az ipar újra tudja hasznosítani. A tévékészülékek is állandóan fogyasztják az áramot, amikor nem működnek, továbbra is szükségük van a bekapcsolt állapotban elfogyasztott árammennyiség 24 százalékára, így az a jó megoldás, ha a csatlakozóaljzatból teljesen kihúzzuk a készülék kábelét amikor távozunk a lakásból.
A közvélemény-kutatás eredményei szerint a szerbiai polgárok 81 százaléka takarékoskodik az árammal, a legkevesebb figyelmet ennek a belgrádiak szentelnek. Általában véve a nyugdíjasok azok, akik a leginkább törődnek a fogyasztással. A megkérdezetteknek csaknem a 31 százaléka vélekedett úgy, hogy a túlzott áramfogyasztás a stabil energiaellátást kérdőjelezi meg, s a polgárok fele gondolja, hogy ő maga is hozzájárulhat az energiaellátás stabilitásának megőrzéséhez. A felmérés szerint a polgároknak több mint a fele tűzifával fűt, 23 százalékuk központi fűtést használ, villanyárammal megközelítőleg a 13 százalékuk melegíti az otthonát, hét százalékuk pedig földgázalapú fűtést alkalmaz.
A villanygazdaság képviselői elmondták, hogy az egyszerű izzók élettartama 1500 óra, a takarékosoké 8000, a LED-izzóké pedig 25.000 óra.
