Hímzést hímez Rosa, a rableány,
Benn a kertben, sárga narancs alatt,
Előtte a korall hímzőráma,
A rámán meg dubrovniki vászon,
Kezében meg tű hegyikristályból,
És a tűben selyem Egyiptomból,
Elé leszáll a kis fecskemadár,
Hozzá beszél Rosa, a rableány:
„Isten hozott, húgom, fecskemadár!
Mostanában jöttél Indiából?
Láttad-e az én fehér udvarom?
Él-e még az öreg édesanyám?
Nővéreim is tán férjhez mentek?
Fivéreim is tán megnősültek?”
És felel rá a kis fecskemadár:
„Áldjon isten, Rosa, te rableány!
Tegnap jöttem India földjéről,
Életben van öreg édesanyád,
Nővéreid is mind férjhez mentek,
Ruháidból mindent széjjelvittek,
Fivéreid mind házasok lettek,
Az ifjabbik éppen tegnap nősült,
Menyasszonya ajándékot hozott,
Még neked is hagyott ajándékba,
És od’adta az édesanyádnak,
Hogy őrizze s könnyeit hullassa.”
Csorba Béla fordítása
(Bosznia-hercegovinai szerb népdal. Forrás: Alija Isaković: Srpske narodne pjesme iz Bosne i Hercegovine I., Svjetlost, Sarajevo, 1989.)
