Jorgovanka Tabaković, a Szerb Nemzeti Bank (NBS) kormányzója kijelentette: öt éve, amióta ő áll a központi pénzintézet élén, az országban sikerült megőrizni a pénzügyi és árstabilitást, és arra számít, hogy ez így marad a következő időszakban is.
– A Szerb Nemzeti Bank ilyen eredményei hozzájárulnak a lakosság életszínvonalának javulásához, és remélem, hogy a következő években ez mindinkább érezhető lesz – fogalmazott Tabaković az infláció alakulásáról szóló jelentés tegnapi bemutatásán. Kiemelte: Szerbiában az utóbbi négy évben az infláció alacsony, stabil és kiszámítható. 2012-ben még 13 százalékos volt, ma az évközi infláció aránya 3,2 százalék.
– A gazdaság, a lakosság és az állam hiteleinek kamatlábai jelentősen csökkentek, ami a jól átgondolt monetáris politika eredménye. A sikeres fiskális politika segítette az NBS-t céljainak elérésében, egyebek között abban, hogy jelentős mértékben csökkent a problematikus hitelek összege – szögezte le a bankkormányzó.
Tabaković közölte, hogy a jegybank kitart korábbi becslése mellett, mely szerint a bruttó hazai termék (GDP) az idén 3, jövőre pedig 3,5 százalékkal fog növekedni. Szerinte korai becslésekbe bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy az aszály és a GDP első félévi lassúbb növekedése mennyire hatki a nemzeti termék éves növekedésére.
Milan Trajković, az NBS makrogazdasági elemzésekkel foglalkozó osztályának igazgatója megállapította, hogy a GDP-növekedés csak ideiglenesen lassult.
– Ahhoz, hogy az idei 3 százalékot elérjük, az év hátralevő részében a növekedésnek 4-5 százalékosnak kell lennie – mondta Trajković, hozzátéve, hogy fennállnak a nemzeti termék csökkenését előidéző bizonyos kockázatok is. Kiemelte: a gazdaság 90 százaléka kitűnő eredményeket jegyez, a feldolgozóipar 6 százalékos növekedést mutat, a kivitel 12 százalékkal növekszik. Úgyszintén emelkedik a foglalkoztatás, növekednek a bérek is, tehát, mint fogalmazott, „az alapok jók”.
Stojan Stamenković közgazdász, a jegybank Kormányzótanácsának tagja arra figyelmeztetett, hogy az építkezések második negyedévi, 5 százalékos csökkenése és a beruházások 1,3 százalékos lelassulása fékezheti a társadalmi termék növekedését is.
