Július első felében már szinte nem is emelkedtek az árak: az infláció márciusban elérte a 16,2 százalékos maximumot, azóta folyamatosan csökken – állította Milan Trajković, a Szerb Nemzeti Bank gazdasági felmérésekkel és statisztikával megbízott osztályának igazgatója. A Szerbiai RTV vendégeként azt is elmondta, hogy júniusban már 14,8-ról 13,7 százalékra csökkent az infláció, az év második felében pedig várhatóan további 1,3 százalékot esik az általános árszínvonal.
Ugyanakkor még a hivatalos adatok is több mint 40 százalékos drágulást ismernek el az élelmiszereknél, és a gyakorlatban sem tapasztalható az árak visszaesése. A szakember szerint ennek okát az évközi és havi kimutatásokban rejlő különbségekben kell keresni. Havi szinten ugyanis továbbra is 0,7 százalékos áremelkedést jegyeztek az illetékes szervek. A legnagyobb válság idején ugyanez az érték havonta elérte az 1,3 százalékot, így ezek az adatok is a helyzet javulására utalnak, annak ellenére, hogy valamelyest még mindig emelkednek az árak. A július első felére jellemző ármegállapodás arra enged következtetni, hogy a hónap végéig akár negatív értéket is kaphat az infláció országunkban. Erre viszont már két éve nem volt példa – emlékeztetett az országos pénzintézet szakembere.
Hozzátette: az évközi mutatók visszaesését, illetve a havi kimutatások mérséklődő emelkedését elsősorban a behozatali infláció csökkenésének köszönhetjük. A nyersanyagok, az energia- és az élelmiszerárak országunk kereskedelmi partnereinél is némileg mérséklődtek, jelentős visszaesésről azonban külföldön sem beszélhetünk – mondta Trajković.
ÉV VÉGÉRE RENDEZŐDHET A HELYZET
A szakember szerint a hazai előrejelzések változatlanok: a februári és a májusi adatok összehasonlításával arra lehet következtetni, hogy az évközi kimutatások folytatják a havi egyszázalékos visszaesést. Szeptemberre tehát már 10-11 százalékra kellene visszaesnie az inflációnak, decemberig pedig el kellene érnie a nyolc százalékot – vázolta az előrejelzéseket az osztályigazgató. Kiemelte: a nemzeti bank célja, hogy a következő évre már hozzávetőlegesen 4 százalékosra csökkentse az infláció értékét.
(Fotó: Ótos András)
A irányadó kamatláb növelésére azonban továbbra is szükség van ahhoz, hogy az inflációt féken lehessen tartani – válaszolta az Euribor értékének folyamatos emelésére vonatkozó kérdésre az országos központi bank szakembere. Hozzátette: a nemzeti bank biztos akar lenni abban, hogy az infláció a tervezett ütemben csökken a következő időszakban.
Mint már korábbi beszámolóinkban is megerősítették a szakemberek, a pénzintézetek azért csökkentik a pénz értékét, hogy megakadályozzák az árrobbanásokat: a kamatlábak növelésével csökkentik a pénz iránti keresletet, ami visszaszorítja az infláció növekedését. Ez viszont közel sem történik olyan gyorsan, mint ahogyan erre a nemzeti bankok számítottak, így az Európai Központi Bank kénytelen tovább növelni az irányadó kamatlábat, és ezt a nemzeti bankok is követik – magyarázta a változó kamatlábakhoz kötött kölcsönök drágulásának okát Trajković.
MEDDIG NYÚLIK A TAKARÓNK?
A Szerb Nemzeti Bank szakembere megerősítette azt is, hogy az Európai Központi Bank az év végéig még növelheti az irányadó banki kamatot, így az Euribor a jelenlegi 4 százalékos értékről tovább emelkedhet. Erre őszre kerülhet sor, amikor a bankok ismét összhangba hozzák az emelkedést a háromhavi Euribor-értékhez kötött hitelek törlesztőrészleteivel. Az idei folyamatos emelés természetesen nem azt jelenti, hogy a következő években nem eshet vissza az Euribor értéke – utalt arra a lehetőségre az osztályigazgató, hogy a globális pénzügyi helyzet stabilizálása után a kölcsönökre vonatkoztatott változó kamatláb vissza is eshet.
Trajković kiemelte, hogy a Szerb Nemzeti Bank kénytelen az európai pénzügyi piaccal összhangban meghozni a döntéseit. Emellett mindent megtett annak érdekében, hogy mérsékelje a lakosság terheit. Egyfelől megőrizte a dinár stabilitását az euróhoz viszonyítva, ami azoknak a hitelezetteknek jelent biztonságot, akik a külföldi valutához kötötték kölcsöneiket. Másrészről viszont javasolta a Szerbiában működő bankoknak, hogy hosszabbítsák meg a hitelek visszafizetésének határidejét azoknál az ügyfeleknél, akiknek problémát jelent a törlesztőrészlet kifizetése.
A lehetőséget azonban csak kevesen használták ki, rendszerszintű problémáról tehát még mindig nem beszélhetünk – állította a nemzeti bank szakembere. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy 2021-ben a lakáshitelek 2 százalékában jegyeztek adósságokat a bankok felé, az idén viszont a problémás megfizettetés csupán ezeknek a hiteleknek a 1,5 százalékára jellemző.
