Szeptember 3-án, az esti órákban – amint azt az biztonsági kamera interneten is elérhető felvétele megörökítette – két ismeretlen tettes ledöntötte a III. Béla magyar királyt ábrázoló egész alakos szobrot, tettestársa segítségével az egyik elkövető felmászott a szobor talapzatára és ledöntötte azt úgy, hogy a lezuhanó szobor kis híján őt magát is elsodorta. A tettesek ezután sietve elhagyták a helyszínt.
A Munkácsy-díjas Bartusz György szobrászművész által készített alkotás súlyosan megsérült. A megrongálódott szobrot elszállították a szlovákiai Komárom főteréről.
A város vezetősége a lakosság segítségét kéri a tettesek megtalálásában. A révkomáromi rendőrség nyomoz az értelmetlen pusztítást okozó tettesek ellen, és arra kérik a lakosságot, hogy aki bárminemű információval szolgálhat az esettel vagy az elkövetők személyével kapcsolatban, jelezze ezt a Komáromi Városi Rendőrségen – írja a Felvidék.ma. Egyúttal felszólítják a videón látható személyeket, mihamarabb jelentkezzenek a Komáromi Városi Rendőrségen.
Dénes Éva művészettörténész a közösségi oldalán azt írta, hogy Bartusz György alkotása oly mértékben sérült, hogy valószínűleg soha többé nem kerül vissza a helyére. Véleménye szerint a bronzszoborhoz újból öntőmodellt kéne készíteni, ki kéne önteni azt, újból megmintázni a sérült részeket – a mester pedig 91 éves, ráadásul nagyon költséges egy ilyen szobor kiöntése – írja a művészettörténész bejegyzéséről a Felvidék.ma.
Bartusz György szobrász-, festő-, grafikus- és akcióművész 1933-ban, Kéménden született. A Magyar Művészeti Akadémia honlapján fellelhető életrajza szerint a közép-európai avantgárd művészet meghatározó egyénisége. „A magyar, szlovák és cseh kultúra mély ismerete meghatározza egész életét és alkotóművészetét” – olvasható róla.
III. Béla az egyik legjelentősebb középkori magyar király, aki fiatalkorában Konstantinápolyban nevelkedett és egy ideig bizánci trónörökös volt, ám Mánuel császárnak idősebb korára fia született, így el kellett búcsúznia a császári tróntól. III. István halála után visszatért Magyarországra, és a kezdeti ellenállást leküzdve a legjelentősebb magyar királyok egyikévé lett. Nevéhez fűződik a királyi kancellária megalapítása, I. László király szentté avattatása és az ország felvirágoztatása. Vélhetően az ő udvarában dolgozott Anonymus, a Gesta Hungarorum írója. Egy korabeli összeírás szerint királyi jövedelmei meghaladták Európa leggazdagabb uralkodóinak, a francia és az angol királynak a jövedelmeit.
A Magyarságkutató Intézet által végzett, az Árpád-házi királyok székesfehérvári csontmaradványainak az azonosításán dolgozó archeogenetikai kutatás az ő 1848-ban felfedezett csontjai alapján indulhatott el.
Nyitókép: Felvidék.ma
