Vajdaságban a végéhez közeledik az aratás, a hozamok az alkalmazott agrotechnikától függően hektáronként 4,5 és 8 tonna között alakulnak. Végleges felvásárlási ár még nincs, a felvásárlók 18-20 dináros előleget számolnak el, ez azonban nem fedi a termelői árat sem. Országszerte mintegy 720.000 hektáron termett kenyérgabona, ami a múlt évihez képest 17 százalékos növekedést jelent. Amikor az ősszel vetettek, 38 dinár volt az ára, majdnem duplája a mostaninak, de szakértők szerint áremelkedésre lehet számítani.
– Azt javasolom minden termelőnek, akinek jó minőségű a búzája, hogy még ne adja el, mert az idő múlásával lesz annak jobb ára is – mondta az RTS műsorában Žarko Galetin neves agrárelemző. Persze azok, akiknek lejár a forgóeszközök vásárlására felvett kölcsön törlesztésének határideje, kénytelenek eladni búzájukat, mert különben késedelmi kamatot kell fizetniük.
A világpiacon hirtelen emelkedett a búza ára, miután Oroszország hétfőn közölte, hogy nem hosszabbítja meg a fekete-tengeri gabonaszállítási egyezményt. A megállapodást először tavaly júliusban kötötték meg 120 napra, majd novemberben még 120 nappal, idén márciusban és májusban pedig további 60-60 nappal meghosszabbították. Egy védett tengeri tranzitfolyosót biztosított, célja pedig a globális élelmiszerhiány enyhítése volt azáltal, hogy lehetővé tette az exporttevékenységet a gabonafélék és olajos magvak egyik fő termelőjének számító Ukrajna három kikötőjéből. Az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött egyezmény mentőöv volt számos, élelmiszerhiánnyal küzdő afrikai és ázsiai ország számára. A megállapodás felmondását az ENSZ-BT is megvitatja majd.
Žarko Galetin agrárközgazdász szerint nehezen hihető, hogy a világpiaci búzadrágulás ellenére nálunk az ár ismét elérheti a 38 dinárt, amennyi az őszi vetés idején volt.
(Fotó: Ótos András)
– Harminc dinárig is nehezen megy fel, de a világpiaci helyzet mindenképpen hatással lesz a mi árainkra is. Az orosz döntés, mellyel kiléptek a fekete-tengeri gabonamegállapodásból, nem meglepetés, hiszen már hete óta téma volt, következményeként pedig máris emelkedett a búza ára – mondta Galetin. Oroszországban és Ukrajnában valamivel később aratnak, mint nálunk, de az, hogy zárlat alatt vannak a kikötők, melyeken keresztül szállítmányaik indulnának, jelentősen megemelheti a világpiaci árakat. „Az ukránok ugyan találtak új, alternatív utakat a gabonának, de ezek drágábbak, több időt és körültekintőbb biztonsági intézkedéseket igényelnek, mindez pedig oda vezet, hogy a regionális piacon növekednek az árak. Már a múlt héten nálunk is enyhén emelkedett a tavalyi és az idei búza ára is.
– Optimista vagyok az áremelkedést illetően, de minden a minőségtől függ, ami nagy tarkaságot mutat. A bánáti búza például elég jó minőségű, a fehérjetartalma a 15 százalékot is eléri, Bácskában viszont sok eső esett, a nagy nedvesség csökkentette a hektolitersúlyt, kimosta a fehérjét a gabonából – magyarázta a szakember.
KÍNÁBA SZÁLLÍTOTTÁK A LEGTÖBB BÚZÁT
Tavaly augusztus elejétől az idén július 10-éig a három fekete-tengeri ukrán kikötőből 3 kontinens 45 országába 32 millió tonna búzát szállítottak – közölte múlt héten az ENSZ szakszolgálata. A legtöbb gabonát, majdnem 8 millió tonnát Kínába exportálták, majd Spanyolország és Törökország következik 6, ill. 3,2 millió tonnával. Az öt legnagyobb vásárló között volt még Olaszország 2,1 és Hollandia 2 millió tonna gabonával.
A kormány, mint lapunk is hírül adta, július 13-án jóváhagyta 200.000 tonna idei búza felvásárlását a családi agrárgazdaságoktól 25 dináros (adó nélküli) áron a Köztársasági árutartalékok számára. A felvásárlást az Újvidéki Terménytőzsde végzi. Egy-egy agrárgazdaság 10–100 tonna búzát adhat át.
