A búza aratása lényegében befejeződött, a szem minősége – mondják a termelők – átlagos, a hozamok viszont alacsonyabbak a vártnál. Sem a gazdák, sem az exportőrök nem elégedettek a 20 dinár körüli felvásárlási árral. Az ukrajnai háború megzavarta a világpiaci folyamatokat, és a helyzetet tovább bonyolítja, hogy Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodásból. Moszkva azt állítja, nem fogja emelni a búza árát, a nemzetközi tőzsdéken pillanatnyilag nyugalom van.
Zoran Rajić professzor, a zimonyi Mezőgazdasági Kar tanára szerint a világpiaci mozgások csillapodása valószínű, s ha történnek is változások, azok rövid életűek lesznek.
(Fotó: Ótos András)
– A tőzsdék hétfőn természetesen reagáltak az egyezmény felmondására, de ez csak rövid ideig tartott, és a nap végére a búza ára mindössze 2,7 százalékkal volt magasabb az előző napinál. Ugyanakkor arról érkeznek hírek, hogy a legnagyobb búzatermesztők az eddiginél több kenyérgabonát készülnek piacra dobni. Ukrajna a szóban forgó kiszállítási szerződésnek köszönhetően az idén 33 millió tonnát exportált, és becsléseik szerint 45 millió tonna új búzája lesz az országnak. Az oroszok 48 millió tonnát szeretnének külföldön értékesíteni, úgyhogy nagy nyomás várható a piacokra és az árakra is – mondta Rajić az RTS-nek. Szerinte belátható időn belül nem lesz magasabb ára a szerbiai búzának.
Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy az ország mezőgazdasági területeinek egyharmadát már tönkretette a háború, azokon a részeken hosszú ideig semmit sem lehet termelni. Már az idén jóval kisebb területen terem kenyérgabona és kukorica is, a nehéz idők áthidalása végett a nyereségesebb növényi kultúrák, például az olajnövények felé fordultak.
ÚJABB PIACOKAT KELL FELKUTATNI
Szerbiában az idén több mint 700.000 hektáron termett búza, de a szakemberek szerint a hazai szükségletekre 220.000 hektár termése is elegendő. Rajić elmondta, a fölösleg 90 százalékát Olaszországnak, Romániának, Albániának, Bosznia-Hercegovinának és Észak-Macedóniának adjuk el, de a búzakivitel az idén 14,7, a kukorica- pedig jóval nagyobb arányban, 53 százalékban csökkent.
– Más piacokat is találnunk kell. Tény, hogy bizonyos, elsősorban szabályzati mulasztásaink miatt egyes piacok bezárultak előttünk, mások kikötötték, hogy csak jóval alacsonyabb áron tudnak vásárolni tőlünk. A kereskedelmi minisztériumnak és a gazdasági kamarának piackutatást kell végeznie, meg kell tudnunk, mik a potenciális vásárlók elvárásai, és az agrárminisztériumnak intézkednie kell avégett, hogy a búzánk, de más termékeink is versenyképesebbek legyenek a piacon – figyelmeztetett Rajić.
ELADNI VAGY VÁRNI?
Žarko Galetin agrárközgazdász a minap a kivárást javasolta, az agrárbizniszre szakosodott Zoran Rajić óvatosan inkább a termelőkre bízza a döntést, mondván, hogy mégiscsak az ő munkájukról, befektetésükről van szó. Azt azért megjegyezte: aki tavaly a jobb búzaárra várt, végül 24 dinárért odaadta, pedig újév előtt 40 dinárt is lehetett kapni érte.
