2024. november 22., péntek

Árhullámot hoz az áramdrágulás

Kapcsoljuk ki az energiavámpírokat!

Csütörtökön, szeptember 1-jén 8,3 százalékkal drágul az áram a háztartások számára. Úgy tűnhet, a néhány száz dináros pluszterhet viszonylag könnyen elviselhetik a családok, ám hírek szerint ugyanakkor az ipari áram árát is megemelik, ami magával vonja mindazon termékek drágulását, melyek előállításához elektromos energiára van szükség – figyelmeztetnek a szakemberek.

Željko Marković energiaszakértő emlékeztetett, hogy a kormány javaslata szerint kilowattóránként az eddigi 75 euró helyett 95 euróra kellene emelni az ipari áram árát. Ez az ár a hazai és a behozatali áram árának kombinációjából alakul ki, de ez még mindig nem elegendő az EPS függetlenségéhez. A szakértő emlékeztetett arra, hogy áramra mindenféle termeléshez szükség van, ebből következően a drágulása valóságos árhullámot idéz elő, ami tovább növeli az inflációt. Elsősorban a különösen sok áramot fogyasztó szektorok, például a pékipar, az acélgyártás, a papír- és pelletgyártó üzemek termékei drágulnak majd.

– Ha az áram megawattórája az ipar számára 95 euróra ugorna, az körülbelül 26 százalékos növekedést jelentene, ami a kiskereskedelmi árak 10 százalékos emelkedését vonná maga után – szól Marković prognózisa. Ivan Nikolić közgazdász megfogalmazása szerint „az áram és a földgáz a legértékesebb termékek lettek a tőzsdén, és drágításuk a fogyasztói árakon is meg fog mutatkozni”.

A VÁLLALKOZÓK TÚLZÁSNAK TARTJÁK A 95 EURÓS ÁRAT

(Fotó: Beta)

(Fotó: Beta)

– Emlékeztetni szeretnék, hogy a Srbijašume Közvállalat 15, a privát erdőgazdaságok tulajdonosai pedig több mint 33 százalékkal emelték a fa árát. A pelletgyártók ezért hivatalosan is követelni fogják a nemrég korlátozott pellet drágításának engedélyezését – nyilatkozta Zoran Drakulić vállalkozó, pelletgyártó, aki szerint az idei második áramdrágítással az ipar számára már majdnem 100 százalékos lenne az emelés. „Minket, magánvállalkozókat korlátoznak, ugyanakkor az állam minden gond nélkül emeli az áram árát. Ez tényleg túlzás.”

Jelica Putniković, az Energija Balkana gazdasági portál szerkesztője úgy értesült, hogy az áram ára a gazdaság számára nem fog jelentősebb arányban emelkedni, a kormány részéről folytatódik az ártámogatás, így a termelő vállalatoknak nem kell tartaniuk nagy áringadozástól. Európában viszont, mondja, sok munkaadó jelentette be, hogy a magas energiaárak miatt kénytelen lakatot tenni a cégére. „Ha nagyvállalatokat állítanak le, az még nagyobb gondokat okozhat, hiszen ha leáll egy akkora cég, mint a BASF vegyipari vállalat, amely a gyógyszer- és vegyipar számára gyártja a nyersanyagot, akkor megszakad a termelési lánc.”

BELGRÁDBAN LEKAPCSOLTÁK A KÖZÉPÜLETEK DÍSZKIVILÁGÍTÁSÁT

A köztársasági kormány szombaton közzétett ajánlása nyomán a fővárosban már a hétvégén lekapcsolták a kormány, az elnökség, a Pénzügyminisztérium, a Gazdasági Minisztérium és több más középület díszkivilágítását. A kormány azt javasolta, hogy hasonlóan járjanak el más intézmények és szervezetek is, takarékoskodjanak a villanyárammal. Erre annál is inkább nagy szükség van, mert, mint Miloš Banjac, a Belgrádi Egyetem Gépészeti Karának professzora mondta a közszolgálati televízióban, „Szerbia háromszor-négyszer több áramot fogyaszt az európai átlagnál. A legnagyobb pazarlás az, amikor a klímaberendezés be van kapcsolva hűtés vagy fűtés céljából, az ablakokat pedig kitárják. A háztartásokban a legnagyobb áramfogyasztó a bojler, a villanytűzhely, a hűtőszekrény és a klímaberendezés, tehát ezeken lehet a legtöbbet spórolni. A zuhanyozás is kevesebbe kerül, mint kádban fürödni. A fűtést illetően pedig tudni kell, hogy a lakás csupán 1 fokkal való túlfűtése 7 százalékkal nagyobb energiafogyasztást jelent. Sok áramot elfogyasztanak az ún. energiavámpírok is, mint amilyen a tévékészülék vagy a számítógép, melyek különben nem sok energiát igényelnek, de sok háztartásban éjjel-nappal be vannak kapcsolva. Ezek hosszabb-rövidebb időre való kikapcsolásával 5 százalék áram is megtakarítható – figyelmeztetett Banjac.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás