Hetedik éve tart a csődeljárás a nagybecskereki Proleter szőnyeggyárban, a mintegy ezer dolgozó pedig még ma is az 1999-ben ki nem fizetett béreket várja. Az újvidéki NIP elleni per megnyerésével napokban még úgy tűnt, hogy a végéhez ért az eljárás, a szőnyeggyáriak azonban újabb tiltakozó megmozdulás szervezésébe fogtak. Mert az eddigi tapasztalat azt mutatta, hogy egy első fokon meghozott döntés könnyen megmásítható, amivel számtalanszor elhalaszthatják az elmaradt bérek kifizetését. Pedig már eddig az időhúzás ideje alatt több dolgozó is elhunyt, még mielőtt megkaphatta volna az amúgy sem túl nagy (átlagban fejenként 120-150 ezer dinárnyi) összeget.
A Proleter és a NIP pere immár 11 éve tartott, miután a nagybecskereki bíróság a minap a Proleter javára döntött volna. Az újvidéki vállalat perelte a nagybecskerekieket egy korábban eladott gép ügyében, amelynek értékét, az időközben felhalmozott kamatokkal 258 millió dinárra becsülték. A 2004. június 4-én indított csődeljárásban azonban csak százmillió dinárt szántak erre a célra, míg a dolgozók elmaradt bérére 45 millió dinárt különítettek el. Ezek szerint viszont egyik hitelező sem fizettethette volna meg a kinnlevőségének a teljes összegét. A kamatok megfizettetéséről pedig szó sem lehet. Az elsőfokú ítélet értelmében (amelyet még felülbírál a Gazdasági Fellebbviteli Bíróság) az újvidéki vállalatnak visszajár a 767 ezer dinárra becsült gép, ugyanakkor pedig köteles a Proleternek megtéríteni a 860 ezer dináros perköltséget.
A szőnyeggyáriak öröme azonban mégsem felhőtlen, mert attól félnek, hogy az ítéletben formális hiányosságokat találnak (állítólag egyes dátumok nem egyeznek), és emiatt hatályon kívül helyezhetik a határozatot. Ezért Stevan Kuzmanov és Milorad Ilić a gyár egykori dolgozói és az eddigi tiltakozások vezetői bejelentették, hogy hamarosan újabb tiltakozást szerveznek a nagybecskereki bíróság épülete előtt. A fejenként 120-150 ezernyi dinár értéke ugyanis napról-napra kisebb és mivel a kamatok megfizettetésére nincs lehetőség, a dolgozók türelme végképp elfogyott.
Az egykori dolgozókat irritálja a Danica Kesić csődeljárási igazgatónak eddig kifizetett több mint 4,5 millió dinárnyi tiszteletdíja is, aki a minap közölte, hogy utólag 143 darab, 550 ezer dinár értékű szőnyegkészletet találtak a gyárban. Felvetődik a kérdés, hogy akkor milyen munkát végeztek a készáru összeírásakor. Ennek tükrében a Hitelezők Bizottsága szeretné kivizsgálni azt is, hogy 2007-ben mekkora árukészletet kapott a gyár megvásárlásával Vladimir Antonov orosz üzletember, aki a 976 millió dinárra becsült gyárhoz (az ötödik árverésen) 157 millió dinárért jutott hozzá. Azt viszont már nem is firtatják, miért nem tartotta be az ígéretét, hogy majd újraindítja a termelést a régió egykori legnagyobb szőnyeggyárában.
