Miután többszöri kísérlet után sem sikerült vásárlót találni a nagybecskereki Udarnik harisnyagyár vagyonára, a csődeljárási igazgató által november 10-ére meghirdetett árverezésen megpróbálják részenként értékesíteni a gyárat. A Privatizációs Ügynökségben megtartandó licitáláson a vásárlóknak 1,3 millió dináros kezdőáron felkínálják a 14 négyzetméteres belgrádi üzletteret, Pancsován pedig a 20 négyzetméteres helyiségükért 976,5 ezer dinárt kérnek. A gyár vagyonát képezik a Nagybecskerek központjától nem messze fekvő, a Milica cárnő utca 33. alatti ingatlanok: az ügyviteli épület, a munkacsarnokok, a még üzemképes 305 harisnyakészítő gép, a műhelyek, valamint a szentmihályi úton levő raktárhelyiség. Ezeket a létesítményeket 321 millió dináros kezdőáron kínálják. Külön eladási részt képez a nyersanyagkészlet (gyapjúfonal, gumifonal, festékek és lakkok). A Privatizációs Ügynökségben remélik, hogy majd részenként könnyebben értékesítik a gyár vagyonát, és ezáltal összejön a hitelezők kifizetéséhez szükséges összeg.
A 76 százalékos állami tulajdonban levő gyárat a Privatizációs Ügynökség már többször próbálta eladni (összesen ötször), de senki sem volt hajlandó kifizetni a 400 millió dináros árat. Miután a hitelezők közül senki sem kínált fel átszervezési tervet, az illetékesek megállapították, hogy az Udarnik harisnyagyárban nincs esély a termelés újraindítására. Az egyik legnagyobb probléma az elavult technológia, mivel évtizedek óta nem fordítottak pénzt a gyár fejlesztésére. A csődeljárásról a gazdasági és régiófejlesztési minisztérium döntött, az elmúlt év közepén (mivel a gyárnak nem volt meg az erre szükséges 10 ezer eurója), a 168 dolgozó pedig elfogadta a szociális programban felkínált, fejenkénti 5000 eurós végkielégítést.
Az Udarnikot az elsők között, még 1993-ban magánosították, és egészen 2005-ig – tehát 12 éven keresztül – magánvállalatként működött, a Gazdasági Bíróság jegyzékében pedig részvénytársaságként voltak nyilvántartva. Aztán 2005-ben megsemmisítették a magánosítást, és az új vagyoni viszonyok szerint a kisrészvényeseknek a gyár vagyonának csak a 4,3 százaléka jutott. A többségi tulajdon újra az állam kezébe került, amely azonban rossz gazdának bizonyult. Időközben a Béga menti városban harisnyagyárat nyitott az olasz Pompea cég (újabban Modital néven működik).
