Volt egy időszak ebben az országban, amikor mindannyian hozzászoktunk ahhoz: amit emlegettek a gazdasági szakemberek, hogy nem fog bekövetkezni, az holtbiztos, hogy rövid idő múlva mégiscsak megtörtént. Akik kissé idősebbek, azok jól emlékeznek erre, és azt is tudják, hogy amikor a politikusok esküdöznek arra, hogy bizonyos dolog nem fog megtörténni, vagy bennünket nem érint, az előbb-utóbb mégiscsak begyűrűzik. Ez jutott eszembe a minap, amikor a bankkormányzó és a gazdasági szakemberek nyugtató szavait hallgattam.
Radovan Jelašić, az SZNB kormányzója váltig hangoztatja, hogy mivel mi igencsak szigorú pénzpolitikát folytatunk, nem kell attól tartanunk, hogy összeroppan a pénzpiac. Való igaz, hogy pl. a készpénzkölcsönök esetében az itteni bankok a fizetésnek legfeljebb a 30 százalékát engedik leterhelni a kölcsönnel élőknek, odafigyelnek nagyon, hogy ne legyen túllépés. Csupán a lakáskölcsön esetében engedélyezett az 50 százalékos jövedelem-leterhelés. S mindkét esetben a bankügyi szakértők követik azt, hogy a kölcsönt felvett személy milyen gyakorisággal törleszti a havi részleteket. Ha némi késedelem adódik, nyomban figyelmeztetnek, s ha ez nem ér semmit, akkor határozott intézkedéshez folyamodnak. Ebből csak az szűrhető le, hogy a bankok védik magukat. De arra nincs garancia, hogy a bankban levő betéteinkre is ugyanúgy vigyáznak, mint a saját pénzükre. A bankkormányzó erre vonatkozóan is azt mondja, hogy ne izguljunk, mert van biztosíték a bankokba elhelyezett pénzre. A polgárok nyugodtan alhatnak, mert a Szerb Nemzeti Bankban az össz devizabetét 45 százaléka letétbe van helyezve. Ezenfelül a régi devizabetétetnek 40 százaléka megtalálható, valamint a Szerbiában levő össz bank pénzkészletének egyharmada kötelező tartalékként szintén az SZNB-ben megtalálható, amit ha kell, nyomban ki tudnak fizetni készpénzben.
Mindezeket hallván valamelyest megnyugodhatunk, hogy talán nem várható összeroppanás a bankrendszerünkben, de alighogy fellélegeztünk a biztató szavak hallatán, elkezdett a dinár árfolyama csökkenni. Először a múlt hétvégén tapasztalhattunk ilyesmit, de a napokban még inkább belendült a dolog, s végül tegnapra már egészen kibontakozott az árfolyamcsökkenés. A dinár idei árfolyamának mérlege szerint augusztus 7-én volt legkedvezőbb a dinár árfolyama, amikor 1 euró 75,75 dinárt ért. A legkedvezőtlenebb változat pedig május 12-én, a választás idején volt, akkor 1 euró 83,87 dinárba került. Nos, jó ideig az utóbbi időben tartotta magát a dinár árfolyama, 77 dinár alatt volt 1 euró értéke, de már a múlt héten megkezde szárnyalását. A váltóirodákban tegnap 82 dinár feletti áron lehetett eurót venni.
Azt mondják a közgazdászok, hogy nem annyira a világválság a meghatározó, hanem egyszerűen nem reális elképzelés az, hogy hosszú távon a dinár árfolyama ilyen alacsony legyen. De mi mégis arra gondolunk, hogy a világválság is kihatott erre. Maga a bankkormányzó is beismeri, hogy a polgárok által igényelt kölcsönök kamatrészletének nagyságát előbb-utóbb befolyásolja a világválság, és a bankok kénytelenek lesznek növelni a megadott százalékrészt. Van olyan pénzintézet, amelyikben ez előbb bekövetkezik, de lesznek olyanok, amelyek ezt az év végéig el tudják odázni. Azt tanácsolja a polgároknak, ha csak tehetik, most ne adósodjanak el, ne vegyenek fel kölcsönt, és ha csak lehet, minél takarékosabban éljenek.
