Szerbiában az utóbbi években egyre több szó esik a geotermikus energiáról, amelynek alapja a Föld belsejében termelődő és tárolódó hő. Olyan energiaforrásról van szó, amely megszakítás nélkül biztosít hőenergiát, s ez fűtésre és áramtermelésre is felhasználható.
Dejan Milenić, a Belgrádi Egyetem Bányászati és Geológiai Karának tanára elmondta, ez az energia környezetkímélő, elegendő energiát szavatol, és csökkenti az energiabehozatali függőséget. Rámutatott arra, hogy a geotermikus energia a közeljövőben helyettesíti a fosszilis tüzelőanyagokat. Becslések szerint szén legfeljebb még 50 évig lesz, földgáz 70-80 évig, de 2100-ig mindenképpen véget ér a fosszilis üzemanyagok korszaka. A föld felszíne alatt nagy mennyiségű geotermikus energia található. Megújuló energiaforrásnak tekintik, tehát soha nem merül ki. Becslések szerint készletei jóval meghaladják a szén, a kőolaj, a gáz és az uránium készleteit. Bőséges geotermikus energia áll majd rendelkezésre mindaddig, amíg a Föld létezik.
A fosszilis tüzelőanyagokhoz képest a geotermikus energiának számos előnye van. A legnagyobb előnye, hogy az egyik legkörnyezetkímélőbb energiaforrás. A geotermikus erőművek kevés helyet foglalnak el a hőerőművekkel szemben. Biztonságosabbak is, mivel nem függnek az időjárási viszonyoktól. Ezenkívül alacsonyabb a termelési költségük. A geotermikus energia felhasználásának egyik problémája az, hogy helyspecifikus. Nem lehet bárhol geotermikus erőművet építeni. Ezenkívül nem szállítható könnyen, földrengéseket okozhat, a fúrások pedig költségesek.
Mišo Soleš, a téma szakértője elmondta, hogy egy fúrás 3 ezer méter mélyig két-három millió dollárba is belekerülhet.
Elmondása szerint Szerbia a geotermikus energia forrásai alapján az egyik vezető Európában. Vajdaságban főleg nagyok a lehetőségek a kihasználására. Nincs hivatalos adat a geotermikus fúrásokról. A legtöbb kutatást, fúrást a 70-es évektől a 90-es évekig végezték, akkor jöttek létre az első gyógyfürdők is. A 90-es években azonban a háború és a válság leállította a munkálatokat. Az elmúlt 15 évben azonban ez a terület ismét fejlődik. Szerbiában geotermikus energiát fűtésre csaknem 5 ezer létesímény használ, ebből több mint ezer Belgrádban található.
Szerbiában a geotermikus energiát használják az épületek fűtésére, üvegházak melegítésére, létesítmények hűtésére és melegítésére hőpumpán keresztül, de nem villanyáram előállítására. Szerbia ettől még messze van, de megvannak a lehetőségei. Ehhez 3 ezer méternél mélyebb fúrásokra van szükség. Az áram előállítása drága és hosszú folyamat. A geotermikus energia kezdetben helyettesítheti a piszkos kazánokat és a drága földgázt. Bogatić község jó példa arra, hogy ez az energia-erőforrás hogyan használható fel a létesítmények melegítésére. A község három évvel ezelőtt a kazánokat és a szenet geotermikus energiával helyettesítette 10 közintézményben, és tervben van, hogy a háztartásokat is ilyen módon fűtsék.
