Ezúttal is szinte versenyeztek egymással a pénzintézetek, az egyik bank túllicitálta a másikat, noha nem volt akkora harc és verseny az ügyfélért, amilyent tavaly tapasztalhattunk. A világ gazdasági válsága erre is kihatott. Az Unicredit Bank például 7,6, a Kereskedelmi Bank (Komercijalna Banka) 8, a Banca Inesa 7,5–8, a EFG Bank 9,5, a Hypo Alpe-Adria Bank 8–8,5, az AIK Bank pedig 9 százalékos kamatot ígért az egy évre lekötött devizabetétekért.
Ez a kamatfeltétel legfeljebb 2-3 hétig érvényes, azt követően legalább 2 százalékkal csökkenteni fogják a takarékoskodás idejére megszabott kamatot. Hogy melyik bank mennyit csökkent a kamatból, még nem lehet pontosan tudni. A felvetett kérdésre többnyire azt válaszolják, hogy 1-2 százalékot, de mindez a bank meghatározott politikájától és a konkurenciától is függ majd.
Van olyan pénzintézet, amely a kamatcsökkentést azzal indokolja, hogy a szerb kormány határozata alapján január 1-jétől megszüntetik a bankbetétekre kirótt 20 százalékos adót. Ez már eleve nagy kedvezményt jelent a betéteseknek, viszont ehhez a bankoknak tulajdonképpen semmi közük sincs. A pénzintézeteknek adóval vagy adó nélkül ugyanolyan kiadása van egy-egy betét esetében, és az ő szempontjukból mindegy, hogy a bankbetétes a kamaton keresztül fizeti adóját, vagy pedig azt a pénzintézettől teljesen függetlenül adóként befizeti.
A bankok részéről az a magyarázat már inkább elfogadható, hogy ilyen feltételeket csak rövid időre tudnak biztosítani, állandóan és folyamatosan nem tarthatják fenn azokat a kedvező kamatfeltételeket, amelyeket a takarékosság idejére ígértek. Hogy miért nem? A válasz a bankárok szerint az, hogy a magas kamatlábak a betétekre azt követelik meg a pénzintézetektől, hogy a kölcsönökre is magas kamatot számoljanak. Ahhoz, hogy a bank kiegyenlítse mérlegét, a 8 százalékos betéti kamat esetén a kölcsönökre vonatkozóan állítólag legkevesebb 16 százalékos kamatot kell kérnie. Ha nem így tesz, akkor veszteségessé válik. Állítólag a bankok, ahhoz hogy 8 százalékos kamatot számoljanak a betéteseknek, kötelesek a devizatartalékból 40 százalékos letétet kiválasztani, ez számukra 13,5 százalékos kiadást jelent. Erre az említett összegre a bank köteles járulékot fizetni a garanciaalapnak, méghozzá 0,4 százaléktól. A pénzintézeteknek van külön úgynevezett kockázati költségük, ez 1,5 százalék szokott lenni, valamint kezelési költség, amely kb. 1 százalékos.
Gondoljuk meg, hogy melyik bankban hol és milyen feltételek mellett kötjük le a pénzünket. A bankkormányzó azt ajánlja, hogy bízzunk a pénzintézetekben, ne tartsuk otthon megtakarításainkat, mert az biztosabb helyen van és kamatozik is a bankokban. Állítása szerint attól nem kell félni, hogy a 90-es évek mostoha feltételei visszatérnek és újra feléled a régi devizabetétes korszak.
