– Legfeljebb 8-10 százalékkal drágulhat az áram, ennél nagyobb arányról szó sincs, nem szeretnénk elriasztani a beruházókat, nekik és a polgároknak a továbbiakban is olcsó lesz az áram. Az energiaköltségek hatalmasak, de minden rendszert stabilizáltunk. A válság még csak ezután következik, polgáraink eddig lényegében meg sem érezték, hogy az állam minden terhet magára vállalt. Zavarok előfordulhatnak, de hiszem, hogy ha Koszovóban sikerül megőriznünk a békét és a stabilitást, akkor másoknál könnyebben átvészeljük a telet – mondta Aleksandar Vučić államfő a Pink tévé vasárnap esti műsorában.
Az ország gazdasági és pénzügyi helyzete kapcsán kifejtette, a Nemzetközi Valutaalap várható készenléti hitele anyagi biztonságot és hitelezői bizalmat jelent, az aranytartalékok a 2012-ben jegyzett 14 tonnáról 38-ra duzzadtak, a nettó devizatartalék egy évtized alatt a 2,5-szeresére nőtt, az év elején elköltött pénzeket pedig pótolták. Az év eddigi 10 hónapjában a közvetlen külföldi beruházások értéke elérte a 3,462 milliárd eurót, körülbelül 7 százalékkal magasabb a tavalyinál, ami „a háborús évre és a koronavírus-járványra való tekintettel hihetetlen eredmény”. Az elnök szerint az embereknek büszkéknek kellene lenniük, mert „az ország pénzügyei stabilak, a fizetések gyorsabban növekednek, mint az infláció, a nyugdíjak már 9 százalékkal megemelkedtek, januártól pedig összesen 20,8 százalékkal lesznek magasabbak”. Belgrádban az átlagbér 806, Borban 800, Majdanpekben 850 euró, az államadósság pedig nem fogja meghaladni a GDP 57 százalékát, miközben az európai átlag 94,2 százalék.
Az államfő röviddel korábban a brit Financial Times (FT) gazdasági és pénzügyi napilapnak azt nyilatkozta, hogy Belgrád a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) többségi tulajdonosává szeretne válni, átvenné az ellenőrzést az orosz Gazpromnyefttől, mert siet megvédeni magát a Moszkva elleni szankciók negatív hatásától. Az FT cikkírója úgy fogalmaz, hogy „Szerbiának sietős, igyekszik mielőbb enyhíteni az Oroszországtól való energiafüggőségét, a Moszkvával szembeni európai intézkedések arra kényszerítik, hogy terveket kovácsoljon a hagyományos szövetségesével fennálló kőolaj- és földgázkapcsolatok lazítására”. Vučić arról is beszélt az FT-nek, hogy Belgrád több más projektumot is készít az energiaforrások diverzifikációjára, beleértve a Magyarországgal való szorosabb együttműködést is. „Őrültség, hogy korábban nem gondolkodtunk ennek az infrastrukturális hálózatnak a kiépítéséről. Nem szoktunk hozzá, hogy Európában háború legyen, de most minden megváltozott, ezért sietős nekünk.”
Az FT emlékeztet: decembertől Horvátország már nem küldhet orosz kőolajszállítmányokat Szerbiának, a NIS-t pedig az a veszély fenyegeti, hogy betiltják számára az uniós tagállamokkal és cégekkel való üzletelést. A helyzet jó ismerői szerint néhány csoport, beleértve a szerb kormányt és a magyar MOL energiacéget, fontolóra vette a többségi tulajdonos Gazpromnyeftől az ellenőrzés átvételét, ezt az információt azonban a MOL nem kívánta kommentálni – írja a tekintélyes pénzügyi lap, hozzátéve, hogy a NIS egyelőre rendesen működhet, mert finomítói felkészültek az Irakból és más országokból érkező nyersolaj fogadására is. Az FT szerint Vučić évente kétmilliárd eurót tervez költeni az energetikai infrastruktúra fejlesztésére, és új kőolaj- és gázvezetékekkel kapcsolódna Bulgáriához, Romániához, Észak-Macedóniához és valószínűleg Montenegróhoz is.
