Szeretni emberi dolog. Legalább ennyi
értelme legyen, hogy őseink két lábra álltak,
és két kezünkkel átölelhetjük szeretteinket!
Nézz csak rám. Ez az erős tekintet
a fellegekbe repít majd minket…
Gyorsan. Messze. Innen.
Élj a mának. Mi más célod is lehetne
ebben az istenverte kiszámíthatatlanságban,
hol nem bízhatunk már a saját megszokásban?
Nem tudjuk, mi lesz holnap, holnapután,
csupán egymásra pillantgatunk bután…
Gyengén. Félve. Sután.
Ez az élet fonala, ha tetszik, ha nem.
Hol összegubancolódik, hol elszakad,
hol rútul becsomósodik, te pedig
nem mered megrántani, mert…
Nem szokás. Nem illik. Nem szabad.
