Valószínűleg a Sremska Mitrovica-i Agrium vállalat vásárolja meg a csődeljárás alatt álló nagybecskereki Banat Seme Rt.-t, annak ellenére, hogy az árverésen a kikiáltási árnál háromszor kevesebbet kínáltak fel. Egyetlen lehetséges vásárlóként a legsikeresebb bánáti magtermelő vállalatért az Agrium 155 millió dinárt kész kifizetni, holott a gyár vagyonának kikiáltási ára 533 millió dinár volt. A hitelezők utólag mégis úgy döntöttek, hogy elfogadják az ajánlatot, és ha jóváhagyja a szerbiai Versenyvédelmi Bizottság is, akkor a vásárló 15 napon belül befizetheti a fenti összeget.
Petar Pješčić, az Agrium (a vállalat társtulajdonosai az Agroglob kft. és az MK Komerc) igazgatója nem osztozik azon a véleményen, hogy a Banat Seme vagyona többet ér az általuk felkínált összegnél. Mint mondja, jól felmérték, hogy mit vásárolnak, és mi maradt meg a Banat Seme vállalatból. Számításaik szerint a kapacitás felújítására legalább egymillió eurót kell(ene) fordítani.
Az újévi ünnepek előtt megtartott árverezésen a nagybecskereki Vardár utcai magtárak, raktárak, más épületek és telek mellett külön részként kínálták a tulajdonukban levő bótosi magtárat is. Csupán a bótosi magtáruk – amelynek a 84 százaléka volt a Banat Seme tulajdonában – talált egyből vevőre. A lukićevói (zsigmondfalvi) Prva klasa vállalat 11 millió dinárt fizetett érte. A kezdőár 15 millió dinár volt, de mivel a felkínált összeg meghaladta a kezdőár felét, így Dragan Božić, a Banat Seme Rt. csődeljárási igazgatója úgy döntött, hogy elfogadja a felkínált összeget.
Az 1955 óta létező Banat Seme vetőmag-forgalmazó vállalat válsága 2002-ben kezdődött az állami vagyonrészük eladásával. Akkor vagyonuk 60 százaléka került magántulajdonba, 40 százalék pedig állami kézben maradt. A 65 dolgozóval és ugyanennyi idénymunkással évente nyolcezer hektárnyi területen termesztett magot dolgoztak fel (15 ezer tonna búzát és árpát, 1500 tonna kukoricamagot és négyezer tonna szóját). Ezenkívül évente mintegy 20 ezer tonna kukoricát szárítottak. Helyzetük akkor vált rosszabbá, amikor a később pénzmosás gyanúja miatt perbe fogott Zoran Ćopić kezébe kerültek. A válságuk csak mélyült, miután a részvénytársaság Đorđe Božićé lett. A csődeljárás 2011 novemberében kezdődött meg, a Vajdasági Fejlesztési Bank kezdeményezésére. Akkori veszteségük meghaladta a kétszázmillió dinárt. Előtte a fizetések többhavi késése miatt többször leállt a munkával a vállalat negyven dolgozója, ők később mindannyian felmondást kaptak.
