Méhészeti kézikönyv 1816-ból

A Szabadkai Városi Múzeum az 1816-ban nyomtatott Legújabb és leghasznosabb méhészkönyv című kézikönyvet választotta ki a hónap műtárgyává, melyről Papdi Izabella könyvtáros-bibliográfus készített összefoglalót:

„2025. januárjában a hónap műtárgya a Szabadkai Városi Múzeum anyagából az 1816-ban nyomtatott Legújabb és leghasznosabb méhészkönyv című kézikönyv, amelyre a választásunk a kiadvány hajdani tulajdonosának, dr. Zomborcsevits Vince (Szabadka, 1810 – Szabadka, 1900), orvos és bibliofil születésének 215. és halálának 125. évfordulója miatt esett. Ez a méhészeknek szóló kézikönyv, melyet 1816-ban nyomtattak Pesten Trattner János Tamás nyomdász költségén, a múzeum szakkönyvtárán belül a régi és ritka könyvek gyűjteményéhez tartozik, leltári száma 3881, raktári jele G-VI/2. A kis méretű, 276 oldalas olvasmány megérte második kiadását is 1831-ben, és összesen 23 fejezetet tartalmaz.

A szerző, Czövek István (1777–1828), alsóvadászi származású teológus és jogász, valamint író és műfordító, kézikönyvében hasznos tanácsokat ad a méhészeknek a méhek vásárlásáról, a kaptárokról, a méhészeti felszerelésekről, a méhek betegségeiről és ellenségeiről, a mézről és a viaszról. A könyv 18. fejezete foglalkozik a méhek áttelelésével, ahol a szerző rámutat a méhészek hibáira, amelyek hátrányosan érintik a méheket a tél folyamán, mint például a méhek korai bezárása ősszel, a kaptárak rossz szellőzése, a méhek késői kiengedése tavasszal. Hangsúlyozza a friss levegő fontosságát a kaptárban, és a méhek nyugalmának a biztosítását a téli időszakban.

Nem tudni, hogy Zomborcsevits milyen mértékben használta a könyvet, de az biztos, hogy nem véletlenül került a könyvtárába abban az időben, amikor a méznek és a viasznak sokkal nagyobb jelentősége volt, mint a későbbi időszakokban. A könyvet ugyanis akkor nyomtatták, amikor térségünkben a cukorrépából történő cukorgyártás még csak gyerekcipőben járt. Dr. Zomborcsevits Vince gazdag könyvtárát a városra, pontosabban a Szabadkai Főgimnáziumra hagyta 1897-ben, ahová végül 1900-ban érkezett meg. A gimnázium 1900/01. évi jelentésében 947 címet tartalmazó jegyzék jelent meg Toncs Gusztáv tanár összeállításában. Az anyag nagy részét ma a Szabadkai Városi Könyvtár őrzi, és további hatvan könyv és folyóirat – amelyek a méhészeti kézikönyvhöz hasonlóan Zomborcsevits-pecséttel vannak ellátva – a Szabadkai Városi Múzeum könyvtárában találhatók.

Dr. Milkó Izidor ezt írta kortársáról: „Oly korban, amikor e városban még rendes utcai világítás se volt, s a szellemi világosságnak szinte teljes hiányát éreztük, ő világosságot árasztott”. Dr. Zomborcsevits bronz mellszobra, amely Weil Erzsébet munkája, a Szabadkai Közegészségügyi Intézet előtti parkban, a mellszobor gipsz változata pedig a Szabadkai Városi Könyvtár Tudományos Osztályának katalógus szobájában van elhelyezve. Az adományozó orvos és bibliofil életéről és könyvtáráról további részletek találhatók Kunkin Zsuzsanna, Nevenka Bašić Palković, dr. Liebmann Emil, Toncs Gusztáv, dr. Milkó Izidor, Dévavári Zoltán, Kalapis Zoltán, Blaško Vojnić Hajduk, Slavko Matković és Dörnyei Sándor írásaiban. Ljubica Vuković Dulić művészettörténész, Zomborcsevits Szabadkai Városi Múzeum könyvtárában lévő periodikáiról Divat karikatúra a historicizmus idején a Borsszem Jankó szatirikus lap példáján címmel írt tanulmányt, amely múzeum legújabb évkönyvében, a 22-dik Museionban olvasható. Zomborcsevits kevés mezőgazdasági témájú könyveinek egyike a most bemutatott méhészeti könyv, de minden bizonnyal hasznos lehet a kutatók, főként a méhészet történetével foglalkozók számára.”